Biztosított marad a beltag
Attól még, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) a napokban meghozott jogegységi döntése szerint a betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult, egyetlen beltagjával, az üzletvezető beltag jogosult marad a társadalombiztosítási ellátásra, a jogszerző idő nem szakad meg.
A vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok értelmében ugyanis a társas vállalkozás - tehát betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság - tagjaként tb-járulékot kell fizetnie. Ennek alapja a társas vállalkozó személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, de legalább az érvényes minimálbér.
Még akkor sem esik ki az adott személy a társadalombiztosítási ellátásra jogosultak köréből, ha sehol sincs alkalmazásban, és egy társas vállalkozásban sem tag. Ő ugyanis - bizonyos feltételekkel - megállapodást köthet társadalombiztosítási ellátásra.
Az LB jogegységi döntésének meghozatala rossz nyelvek szerint egy a színlelt vállalkozások kiszűrésére irányuló foglalkoztatáspolitikai lépések közül. Ugyanakkor szakértők mással magyarázzák a döntést. Megítélésük szerint a lépés hátterében az áll, hogy előfordult a bt. alkalmazásában lévő, egyben ügyvezető személy korengedményes nyugdíjaztatása. Ezt csak munkaviszonyban álló személy veheti igénybe, aki viszont a bt.-nek "pusztán" beltagja, az nem élhet ezzel a lehetőséggel, hiába fizet tb-járulékot. A jogegységi döntés tehát ily módon egyrészt elejét veheti a korengedményes nyugdíjaztatásoknak, másrészt egyértelművé teszi, hogy a betéti társaság említett tagja nem munkaviszonyban állóként, hanem társas vállalkozás tagjaként köteles járulékot fizetni.
Ha a társas vállalkozás tagja egy adott ideig nem fizet járulékot - tehát tartozást halmoz föl -, akkor ez az időtartam nem számít szolgálati időnek a nyugdíj szempontjából, de ettől még ha családtagja biztosított, akkor az egészségügyi ellátásokat igénybe veheti.
