Ébresztő a tizenötöknek
Jóllehet az egységes piac megteremtését célzó uniós program sok eredményt ért el, egyes területeken kínosan lassú az előrelépés; az európai gazdaság innovatív kapacitása alig javult, és a munkaerőpiacon is sok még a teendő - sorolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A gazdaságpolitika érdemi korrekciója nélkül a következő öt évben alacsonyabb gazdasági növekedésre számíthat az eurózóna, mint az Egyesült Államok. A munkatermelékenység javulásának üteme is el fog maradni a tengerentúli versenytársétól, és a foglalkoztatási helyzet sem javulhat jelentős mértékben. Később aztán a népesség elöregedésével olyan helyzet állhat elő, amelyben a GDP-bővülés puszta fenntartásához is mélyreható reformokra lesz szükség.
Míg az EU középtávú kilátásait illetően meglehetősen borúlátó a párizsi székhelyű szervezet, a rövid távú prognózisnál is számos bizonytalansági tényezőre hívja fel a figyelmet. Az idei év második felében csak lassú javulást jósolnak a szakértők, majd 2004-ben kedvező feltételek esetén 2 százalékos GDP-bővülésre számíthat az euróövezet. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta és az infláció is csökkenhet kismértékben (előbbi 8,5, utóbbi 1,5 százalékra). A helyzetet ugyanakkor bizonytalanná teszi az euró esetleges további erősödése és az amerikai kilábalás kérdéses volta. A fiskális politika már csak a stabilitási paktum megsértésével tudna beavatkozni a gazdaságélénkítés oldalán, míg az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre aligha fogja tovább csökkenteni a kamatokat - húzza alá az OECD. Utóbbi megállapítást igazolta a frankfurti testület tegnapi döntése, amellyel változatlanul hagyta az irányadó rátát.
Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott konjunktúramutatói ugyancsak a gazdaság igen lassú kilábalására utalnak. Az átfogó gazdasági barométernek számító ESI index harmadik hónapja változatlan szinten áll; ezen belül az ipar helyzete némileg romlott, míg a fogyasztói bizalom, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások mérőszámai javultak. Az iparvállalati vezetők hangulatát tükröző BCI index kissé romlott július folyamán. Jó hír ugyanakkor, hogy az inflációs nyomás erősödésével továbbra sem kell számolni: az elmúlt hónapban a júniusi 2 után 1,9 százalék volt a tizenkét havi infláció.
Az eurózóna versenypozíciójának javítása érdekében az OECD számos területen javasolja a reformok elmélyítését. A szolgáltatási szektorban továbbra is komoly akadályai vannak az egységes piac megvalósulásának, kezdve az iparűzési engedélyek és a diplomák elfogadásának hiányától a repülőtéri fel- és leszállási engedélyek elosztásáig. A postai és a vasúti szektorban ugyancsak gyorsítani kell a liberalizációt, és komoly gond az is, hogy a pénzügyi piacok egységesítése szektoronként egyenetlenül halad.
A versenyképesség szempontjából kiemelt jelentőségű a kutatás-fejlesztési források emelése (az unió saját célkitűzéseiben a jelenlegi másfél százalékos GDP-arányos ráfordítás megkétszerezése szerepel) és a pénzek hatékonyabb felhasználása. Reformra szorul a munkaerőpiac is. Itt a jelentés a munkavállalástól "visszatartó" adó- és szociális szabályok módosítását, az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyabbá tételét, a mobilitás ösztönzését és a törvényi szabályok lazítását szorgalmazza.
