Emelkedő nemzeti értékhatárok

A közbeszerzési törvény általában nem szigorítja a közbeszerzési eljárás hatályos szabályait. Nem is ez a cél, hanem - a jogharmonizáción túl - az átláthatóság, a nyilvánosság, az esélyegyenlőség követelményeinek mind teljesebb érvényesítése - nyilatkozta lapunknak Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Ezért bővül a törvény hatálya alá tartozók köre. Átfogja mindazokat a szervezeteket, amelyek közpénzzel gazdálkodnak, vagy működésüket közpénzből finanszírozzák, illetve döntéshozatalukra, tevékenységükre állami és önkormányzati szervek befolyást gyakorolhatnak. Az érintetteknek éves közbeszerzési tervet kell készíteniük.

Önálló fejezet tárgyalja a közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó közbeszerzéseket. Ezeket az ajánlatkérőknek az unió közbeszerzési hirdetmény-közzétételi rendszerében kell meghirdetniük, és kötelesek tájékoztatni az Európai Bizottságot az eljárások mozzanatairól. Fennmarad a nemzeti értékhatárokra vonatkozó szabályozás. Az értékhatárok azonban emelkednek. Egyszerű közbeszerzési eljárásként kerülnek a törvénybe a kormányrendeletben foglalt, nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzési előírások. Az árubeszerzésen és a szolgáltatásmegrendeléseken túl kiterjednek az építési beruházásokra is. A hatályos 700 ezer forintos értékhatár 2 millióra nő, építési beruházásnál 7 millióra.

A törvénytervezet szerint az ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás között. Az utóbbi szabályai változnak: először a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevőket kell kiválasztani. Ezt követi a kiválasztottak felkérése az ajánlattételre, majd a pályázatok elbírálása. Mód van arra is, hogy az ajánlatkérő meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A viták rendezését várhatóan gyorsítani, a döntőbizottságot és a bíróságot pedig tehermentesíteni fogja a békéltetés bevezetése. Új jogintézmény lesz a tanúsítási eljárás is. Lényege, hogy egy független, szakmailag elismert szervezet vagy személy igazolja az érdekelt ajánlatkérő jogszabályszerű közbeszerzési gyakorlatát, megbízhatóságát.

A 400 paragrafusból álló törvényjavaslat szakmai egyeztetése folyik, s az eredetileg tervezettnél később, az ősszel kerülhet a parlament elé. Ennek oka, hogy a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek felülvizsgálat alatt állnak. A tárca szerette volna már az új irányelvekhez igazítani a hazai szabályozást, ám az uniós jogalkotási folyamat elhúzódni látszik. Mivel Magyarországnak legkésőbb a csatlakozás időpontjáig végre kell hajtania a jogharmonizációt, így nem várhatnak tovább az új irányelvekre. Mindenesetre az irányelvtervezetekre is tekintettel voltak a törvényjavaslat kimunkálásakor.