Felszámolási hullám indult

Az év eleje óta több mint ezerrel nőtt, így a 16 400-at is meghaladja a felszámolás alatt álló cégek száma. A Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) legfrissebb adatsora azért is elgondolkoztató, mert tavaly egész évben öszszesen 1200-zal emelkedett az eljárások száma. A szakemberek szerint a felszámolási hullám összefügg a kötelező tőkeemelést elmulasztó gazdasági társaságokkal szemben indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásokkal. A tapasztalatok szerint a mulasztók nagy részét a cégbíróság hiába szólítja fel kötelezettségük teljesítésére. Így sorsuk a hivatalbóli törlés, végelszámolás vagy felszámolás.

Az eddig jutott vállalkozások 90 százaléka vagyonhiányos, nem működő, fantomizálódott, illetve kiürült cég. A velük szemben alkalmazott egyszerűsített felszámolások során a hitelezők nem jutnak pénzeikhez. Még az eljárás költségei sem térülnek meg. Így ezek az ügyek nem kevésbe kerülnek az államnak: az üres cégek úgymond eltakarítása, a felszámolási kiadások megtérítése évente sok száz millió forintot emészt fel. A felszámolói díjak forrása a hat éve bevezetett regisztrációs díj, amit a hitelezőknek kell befizetniük; mértéke a követelések egy százaléka, legkevesebb ezer, maximum százezer forint. Utóbb a jogszabály mentesítette az állami hitelezőket, köztük az adóhatóságot a díjfizetési kötelezettség alól. Ez azonban hátrányosan érintette a felszámolókat, hiszen szinte valamennyi ügyben az adóhivatal a legfőbb hitelező. Az intézkedést, a hitelezők közötti ilyen különbségtételt az Alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. Döntése értelmében az állami hitelezőknek és az adóhatóságnak is meg fizetnie a hitelezőkre nézve kötelező regisztrációs díjat, mégpedig a már folyamatban lévő ügyekben is.

Ha a díj nem elegendő, az állam gondoskodik a felszámolói díjkiegészítési alap feltöltéséről. A költségvetés az egyszerűsített felszámolások minimumdíjaként 125 ezer forintra egészíti ki a ténylegesen kifizethető összeget, ha erre sem a hitelezők befizetései, sem a felszámolási vagyon nem nyújt fedezetet.

A felszámolók úgy látják: a problémára részben megoldást jelenthet egy új fizetésképtelenségi törvény, amelynek koncepcióján már dolgoznak a szakemberek. Mindazonáltal a kiürült cégek felszámolása - miként Európa számos országában - továbbra sem nélkülözheti az állami forrásokat.