Késésben az önfoglalkoztatás

A korábbi tervekkel ellentétben 2004 januárjára nem fejeződik be az önfoglalkoztatás jogi hátterének kidolgozása, és egyelőre az sem eldöntött, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei lennének az ily módon foglalkoztatott személynek - fejtette ki kérdésünkre Csizmár Gábor. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára ugyanakkor elmondta: a tárca augusztus végére a szociális partnerek elé terjeszti az adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kapcsolatos elképzeléseit.

Az önfoglalkoztatás jogi szabályozásának kidolgozása azért csúszik, mert "az erről szóló társadalmi vita során kiderült, hogy a kérdés nagyon összetett". Az általános szabályozás mellett valószínűleg szakmaspecifikus szabályok kidolgozása, illetve a már meglévők - például a biztonsági és vagyonőrökre, a sportolókra, fuvarozókra vonatkozóak - módosítása is indokolt. A beérkezett észrevételek alapján tovább folyik az előkészítés - közölte Csizmár Gábor. Kérdésünkre válaszolva elmondta: az FMM elvetette azt a korábbi elképzelését, hogy az önfoglalkoztatáshoz 29 százalékos - a munkaviszonnyal megegyező mértékű - tb-járulék kapcsolódjon, miután ez a javaslat nem aratott osztatlan sikert az érintettek körében.

Ismeretes, hogy Burány Sándor munkaügyi miniszter még májusban hozta nyilvánosságra tárcájának ezt az első, konkrét álláspontját az önfoglalkoztatásról.

Előzőleg az idén januárban elődje, Kiss Péter bejelentette: az alkalmazotti és a vállalkozói státus jegyeit ötvöző új foglalkoztatási forma bevezetését kezdeményezi. A kezdeményezés mögött nyilvánvalóan az az elhatározás állt, hogy alternatívát biztosítsanak azoknak, akik munkaviszonyt leplező, színlelt vállalkozói vagy megbízási szerződéssel dolgoznak. A minisztérium ugyanis harcot hirdetett a színlelt szerződések ellen. A munka törvénykönyvének júliusi módosítását sokan e harc első állomásaként értékelték, mivel a módosítással pontosították a munkaviszony fogalmát és azt, milyen körülmények között minősítheti át a munkaügyi felügyelő a szerződést.

Ugyanakkor Dudás Katalin, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökhelyettese hangsúlyozta: a hatóságnak már 1996 óta jogában áll a foglalkoztatási viszonyok átminősítése, szigorításról ilyen értelemben tehát nincs szó. Kitért arra is, hogy az OMMF "csak" az ellenőrzés időpontjában fennálló jogviszonyt tudja ellenőrizni, a már "lefutott" szerződéseket nem vizsgálja. S bár az adóhatóság visszamenőlegesen behajthatja az elmaradt adókat és járulékokat, Burány Sándor a napokban bejelentette: mentesülhetnek az adó- és járulékkülönbözet megfizetése alól azok a cégek, amelyek színlelt szerződéseseket alkalmaznak. Az erről szóló törvényjavaslatot nyár végén nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek. A moratórium feltétele viszont, hogy az érintett cégeknek jövő év március végéig tartalmának megfelelő szerződéseket kell kötniük az alkalmazottaikkal vagy vállalkozóikkal. A színlelt szerződések kiszűrésében nincsenek érintve azok a kontraktusok, amelyeknél betéti társaság vagy más társas vállalkozás a szerződő fél, és a magánszemélyek annak tagjaként végeznek munkát.