Megszületett a céldátum: 2008

A kormány és a jegybank közös döntése értelmében Magyarország 2008-ban kívánja bevezetni az eurót - jelentette be Medgyessy Péter. A miniszterelnök kiemelte, hogy a közös valuta bevezetése hozzájárul a nagyobb gazdasági növekedéshez, megszünteti az átváltás költségeit, alacsonyabb kamatszintet eredményez.

A céldátum teljesüléséhez "hatékony és megfontolt" gazdaságpolitikára van szükség: a következő években 3 százalékra kell leszorítani az inflációt és a GDP-arányos államháztartási hiányt, és a belépésig is stabil valuta szükséges. A kemény követelményekkel összehangolt költségvetési irányelvek 2004-ben 3,8 százalékos költségvetési deficitet tesznek szükségessé. Mindezt a gazdaság 3,5 százalékos növekedése, a kiadások 8,3 százalékos, a bevételek 11,6 százalékos emelkedése mellett tervezi a kormány végrehajtani. Ezek a paraméterek azt eredményezik, hogy nem nő tovább az állami újraelosztás mértéke: a Pénzügyminisztérium számításai szerint az idei 48,2 százalékon maradhat a mutató jövőre is.

A Világgazdaság számításai szerint így jövőre a GDP 1,4 százalékával nő az állami jövedelemelvonás mértéke, ami eléri a GDP 44,4 százalékát.

Januártól módosulnak az általános forgalmi adó kulcsai. A jelenleg 25 százalékos normál kulcs 23 százalékra mérséklődik, a 12 százalékos kedvezményes kulcs pedig 15 százalékig emelkedik. Már januártól megszűnik a nulla kulcs, ezt egy 5 százalékos adóteher váltja fel.

Mint azt tegnapi számunkban megírtuk, a személyi jövedelemadó rendszerében elmarad a már egy évvel ezelőtt törvénybe foglalt, 2004-re ígért adótábla bevezetése. Gál J. Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott: az szja-terhelés 2005-től csökken, 2004 nem lesz a nagy adócsökkentés éve.

A kormány tegnap elfogadta a jövő évi költségvetés prioritásait. Folytatódik a haderő, az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás modernizációja. Jövőre több pénz jut lakástámogatásra, védelmi kiadásokra. A kormányszóvivő szerint a következő költségvetésben a jelenlegihez képest 40 milliárd forinttal emelkedik az önkormányzatok lakossági szolgáltatásainak állami támogatása. Gál J. Zoltán a jövő évi költségvetés prioritásai közül kiemelte az autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat - mintegy 380 milliárd forintba kerülő - fejlesztését, a 4-es metró beruházását, valamint az EU-pénzek fogadásához szükséges pályázatok támogatását. Kiadási oldalon 140 milliárd forinttal csökkentik a központi költségvetési szervek költségeit. Az EU-s transzferek a kiadásokat duplán, a bevételeket egyszeresen növelik. Az EU-befizetések 122 milliárd forintot tesznek majd ki 2004-ben.

Az adórendszer többi részletében a törvényi határidőknek megfelelően születik döntés - válaszolt lapunknak a kormányszóvivő.

A kormány a részletes előcsatlakozási programot (pep) augusztus 15-éig tervezi elkészíteni és benyújtani, a költségvetési törvényt pedig szeptember 30-ig a parlament elé terjeszti.

A miniszterelnök szerint szigorításról nincs szó, de takarékos költségvetés lesz a jövő évi. Ugyanakkor mind az idei (néhány napon belül kétszer is módosított) 4,8 százalékos deficitterv, mind a jövő évi 3,8 százalékos elképzelés lazább, mint az előző előcsatlakozási programban megjelölt 4,5, illetve 3,5 százalék. A fegyelmezettségre utal, hogy Medgyessy a bérek inflációval történő lépéstartásáról beszélt, és célzott bizonyos adóprivilégiumok megszüntetésére. Ugyanakkor a kormány eltökélt az autópálya-program végrehajtásában és bizonyos szociális transzferek (családtámogatások, nyugdíj) értékének emelésében, valamint a lakásépítési kedvezmények növelését is kívánatosnak tartja.

A gazdasági és monetáris unióhoz (GMU) történő csatlakozással kapcsolatos árfolyam-kritérium, az ERM-II. árfolyamrezsimbe való belépés jövő év májusában következhet be. Úgy tűnik, a kormány nem kíván erős valutával csatlakozni: erre utalt Medgyessy azon kijelentése, amely szerint a jelenlegi (a korábbi szinthez képest alaposan meggyengült) árfolyam a "realitásoknak megfelelő", és szintén "a realitásoknak megfelelő" kurzus mellett képzelhető el a bevezetés.

László Csaba pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése a gazdaságpolitika folytonosságát is jelzi, mely a versenyképesség növelésére tett erőfeszítések egyik újabb lépése.

A Magyar Nemzeti Bank támogatja a kormány 2008-as belépési tervét, ehhez szigorú gazdaságpolitika kell - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök, aki szerint vissza kell térni az egyensúlyi pályára, amely az államháztartás konszolidációját és a bérdinamika mérséklődését igényli. Az eurózónához való csatlakozás az egész gazdaság programja, ehhez kell alkalmazkodnia többek között a vállalati szektornak és az inflációs várakozásoknak is.

A bejelentéseket meglehetősen hűvösen fogadta a piac. "Sok újat és biztatót nem hallottunk" - fogalmazott Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője, aki szerint pozitívumnak csupán a közös állásfoglalás és a jelenlegi makrogazdasági paraméterek mellett már gyorsnak tekinthető csatlakozási terv nevezhető. A szakértő véleménye szerint a januári és a júniusi devizapiaci fejlemények tapasztalatai késztették a gazdaságpolitika szereplőit a korai GMU-csatlakozás melletti elkötelezettségre. A felpuhított költségvetési tervek teljesülésével kapcsolatban is pesszimista Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője, aki szerint sem az idei, sem a jövő évre előirányzott deficitek nem teljesülnek. Mindkét elemző kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e ilyen korán belépni az ERM-II. árfolyamrezsimbe. A közgazdászok szerint ennek nem lenne sok haszna, és értelmesebb lenne csupán a kötelezően előírt két évet eltölteni.

"Szavak, szavak, szavak" - értékelte bizalmatlanul a tegnapi bejelentéseket Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A költségvetési konszolidáció nem túl ambiciózus, így ha az volt a célja, hogy visszanyerje a gazdaságpolitikai irányítók hitelességét, nem sikerült - mondta a szakértő. (MI-OG)



Adóintézkedések és várható hatásuk

>> személyi jövedelemadó: a jövő évre meghirdetett csökkentés elmarad. A reálkereset szinten marad. Az adókedvezmények eltörlése összesen 120-130 milliárd forint megtakarítást jelent

a költségvetésnek. Az eltörlésre váró kedvezményekről még nincsenek részletek.

>> általános forgalmi adó: az áfatörvény módosításától 85 milliárd forint bevételi többletet várnak. 23 százalékos áfakulcsos lesz

a háztartási energia (kivéve a gáz) és a személyszállítás.

Az áfakulcs 25-ről 23 százalékra csökkentését az üzem-anyagok, az alkohol és a dohányáruk jövedéki adójában

kompenzálják, így áruk nem változik. A gépjárműadó is így nő, így annak értéke sem változik.

>> cégautóadó: megduplázzák.

>> off-shore adó: 3-ról 4 százalékra nő.

>> ökoadók: 22 milliárd forinttal emelik meg a költségvetés bevételeit.

>> ápolásbiztosítási járulék: új járulékfajta, melyet a munka-

vállalók fizetnek a bruttó bér 1 százaléka erejéig. 53 milliárd forint bevétel lesz belőle.