Rendteremtés az áfadzsungelben
Franciaországnak kedvezett, Nagy-Britanniát és Írországot viszont a Reuters szerint magára haragította az Európai Bizottság. A testület tegnap az áfakulcsok egyszerűsítésének célját szem előtt tartva Párizsnak lehetővé tette, hogy az éttermi szolgáltatásokat a kedvezményes kulcsba sorolja át, míg London és Dublin esetében eltörlendőnek nyilvánította a gyermekruházati cikkek nullakulcsos adóját. A bizottság rendet szeretne tenni a tizenöt tagállam áfadzsungelében.
A javaslat - mondta Frits Bolkestein, az adóügyekért is felelős belpiaci biztos - arra hivatott, hogy az uniónak mint egésznek az érdekeit tartsa szem előtt, és biztosítsa, hogy a kialakult aránytalanságok legalább ne növekedjenek. "Tudom, egyesek úgy fogják beállítani, hogy megadóztatjuk az anyaságot és az almás pitét" - célzott a briteket és íreket sújtó álláspontra, de a bizottság rendet szeretne tenni a tizenöt tagállam áfadzsungelében.
A gyermekruházati cikkek áfája különösen Írországban érzékeny téma, ahol 1982-ben a hivatalban lévő kormány azon bukta el a választásokat, hogy megpróbálta áfakötelessé tenni a gyermekruhákat és -cipőket. Charlie McCreevy ír pénzügyminiszter már be is jelentette, hogy Londonnal együtt meg fogják vétózni az elgondolást. A két ország a közösségi csatlakozási tárgyalások során biztosította magának a különleges, nullakulcsos áfákat a gyermekcikkek esetében.
A szerdai bizottsági döntés nagy nyertese Franciaország, amely nemcsak az étkeztetési szolgáltatások áfájára ért el kedvezményes kulcsot, de olyan élőmunka-igényes iparágakban is bevezetheti a kedvezményes áfázást, mint az épülettatarozás, az áram- és gázellátás. Más hasonló ágazatokra azonban nem lehet kiterjeszteni a kedvezményes elbírálást, mert az EU-tagállamokban szerzett korábbi tapasztalatok alapján az alacsonyabb áfakulcsok nem vezetnek a munkahelyek számottevő növekedéséhez. A francia éttermi adóztatás igénye azért nem ellentétes a bizottság általános törekvéseivel - magyarázta Bolkestein -, mert már nyolc tagállam élvez hasonló kedvezményt. Az eredeti francia törekvés az éttermekkel kapcsolatban nemcsak az ételeket kívánta az 5,5 százalékos kulcs alá sorolni, hanem az ottani zeneszolgáltatást is; a jelentésekből azonban nem derül ki, hogy ez utóbbira is érvényes-e a párizsi "győzelem"; a CD-k és DVD-k áfáját mindenesetre nem sikerült a francia kormánynak alacsonyabb áfaosztályba soroltatnia.
