Magyar összefoglaló

Ahogy az utóbbi hónapokban már megszokhattuk, júliusban sem a makrogazdasági adatok, hanem egy váratlan esemény, most éppen az euró 2008-as bevezetésének terve, illetve annak menetrendje keltette fel a legnagyobb figyelmet a makrogazdasági kérdések iránt fogékony szakemberek körében. Az elképzelést visszafogott ütemű költségvetési konszolidációval, inflációkövető bérekkel, viszonylag alacsony forintárfolyam mellett készül megvalósítani a kormányzat. A büdzséirányelvek szerint a csatlakozás 2004-ben 3,8 százalékos költségvetési deficitet tesz szükségessé. A Világgazdaság számításai szerint jövőre növekvő adóterhelés következik be: a GDP 1,4 százalékával nő az állami jövedelemelvonás mértéke, ami így eléri a GDP 44,4 százalékát. Januártól módosulnak az általános forgalmi adó kulcsai. A jelenleg 25 százalékos normál kulcs 23-ra mérséklődik, a 12 százalékos kedvezményes viszont 15-ig emelkedik. Megszűnik a nulla kulcs, ezt egy 5 százalékos adóteher váltja fel. Nem csökken viszont a társaságiadó-kulcs, és a mostani tervek szerint a kisebbik kormánypárt szja-csökkentési elképzelései sem válnak valóra.

A piaci szereplők bizalmatlanul fogadták a kiigazítás hírét. A terv részleteinek megismerése után sem gondolják, hogy a költségvetés idei és jövő évi hiányára vonatkozó elképzelések teljesülhetnek. Számukra a konszolidáció kötelező (vagyis nem csupán az euró bevezetéséből következő) feladat, és nincsenek meggyőződve arról, hogy a bevezetett intézkedések elégségesek ehhez. A forint gyér érdeklődés mellett rendkívül hektikusan ingadozott az egész hónapban, egyedül a magas kamatszint csábító hatásában reménykedhet a jegybank, amely a jelenleginél erősebb árfolyamot tart kívánatosnak.

Az elmúlt napokban bejelentett kormányzati intézkedések és néhány piaci hatás alaposan megváltoztatta az infláció ez évi és jövőre várható lefutását. Egy hónapja még a jegybank 4,5 százalékos inflációs célját is teljesíthetőnek tartotta a piac, most viszont több elemző is úgy véli, hogy a hatósági áremelések, a gyenge forint gyorsabban érvényesülő árfelhajtó hatása és az aszály együttesen akár 6 százalék körüli szintre is feltornázhatja az év végi árdinamikát.

Az euró bevezetésével kapcsolatos még, hogy a kormány a korai ERM-II.-csatlakozás mellett döntött. Az ERM-II.-ben való hosszabb, illetve rövidebb tartózkodás mellett egyaránt szólnak érvek. A 2004-es belépés ellen szól, hogy a bevezetéskor gyakorlatilag születnie kell egy a piac által is hitelesnek tekintett konverziós árfolyamnak, amelyen a forint majd átadja a helyét az eurónak. Ráadásul hosszabb idő alatt nagyobb az esély az árfolyam-stabilitási kritérium elbukására, és ilyenkor a kétéves mérési ciklus újraindul. A fenti hátrányokat azonban ellensúlyozza az a tény, hogy a 2004-es belépés az euróhoz vezető gazdaságpolitika iránti elkötelezettség korábbi kinyilvánítását, illetve ebből következően nagyobb fegyelmező erőt is jelent - vélik a jegybankban. (MI)