Naptár

Szeptember 1.

Ipari termelői árak (július)

Az exportindex pontosan két év után lett újra pozitív, vagyis most minimálisan magasabb a forintban kifejezett árszint, mint egy évvel korábban. A legutolsó - júniusi - adat szerint gyorsul valamelyest az ipari árszínvonal növekedési üteme. Egy hónap alatt a belföldi értékesítési árak 1 százalékkal, az exportértékesítés árai pedig 3,7-del emelkedtek. A 12 havi árindex az országon belüli eladások esetében 4,1 százalékra, a kivitel esetében 0,9-re nőtt. Ha az infláció jövőbeli alakulásával kapcsolatban nem is kaphatunk pontos képet, jól jelzi a beruházási piac pangását az a tény, hogy az első fél évben ezen a területen következett be a legkisebb árváltozás. Ez arra utal, hogy a vállalatok kapacitásbővítő és -fejlesztő aktivitása továbbra is alacsony.



Szeptember 2.

GDP-növekedés (második negyedév)

Továbbra is tart a pesszimista hangulat GDP-fronton. Az aktuális - első negyedévre vonatkozó - adat jelentős lendületvesztésről tanúskodik: mindössze 2,7 százalékkal bővült a GDP az első negyedévben. Az ipar hozzáadott érték alapon alig változott, a mezőgazdaság és az építőipar visszaesést mutatott, kizárólag a szolgáltatási szektor teljesítménye javult. Jól jelzi a gazdaság lassulását, hogy a legutóbbi növekedési adat az elmúlt hat esztendő leggyengébb teljesítménye is. A szeptemberben napvilágra kerülő második negyedéves adattal kapcsolatban kérdés, hogy abban a belső felhasználás elemei között folytatódik-e a beruházások visszaesése. Az ugyanis tovább rontja a növekedési kilátásokat.



Szeptember 2.

Államháztartás (augusztus, előzetes jelentés)

Magas, 160 milliárd forint körüli hiány várható az államháztartás augusztusi gazdálkodásának eredményéül, amivel az éves előirányzat 90 százalékát is meghaladhatja a holnap nyilvánosságra kerülő deficiteredmény. A július havi csendes adatot követően - mely a féléves adók befizetésével, illetve a bérfizetések ütemezéséből adódott - így ismét a támadások kereszttüzébe kerülhet az idei költségvetés. A PM jelenleg a GDP 4,8 százalékának megfelelő év végi hiányhoz tartja magát, a piac 5 és fél százalék körül prognosztizál.



Szeptember 11.

Fogyasztói árak (augusztus)

Meglehetősen nagy a bizonytalanság az infláció kérdésében. A gyengébb forint és az aszály egyelőre nagyon visszafogottan vagy egyáltalán nem jelentkezett az árakban, viszont a soron következő adatban már számolni kell ezekkel a hatásokkal is. Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy már az augusztusi statisztikák 5 százalék feletti indexet eredményezzenek. Inflációcsökkenésre a következő egy évben kevesen számítanak. A júliusi 4,7 százalékban tükröződik a hatósági áremelések eredménye, de helyenként már látszik a gyenge forint drágító hatása is. Jól mutatja a központi áremelések jelentős hatását az is, hogy a piaci indíttatású drágulást megragadni hivatott, az úgynevezett maginflációs mutató épp ellenkező irányba mozgott - mérséklődött. A két jelzőszám között az utóbbi időben megfigyelhető különbség így teljesen eltűnt, hiszen most hajszálra megegyezik egymással a fogyasztói árindex és a maginfláció.



Szeptember 12.

Fizetési mérleg (július)

Az előző - júniusi - deficit jócskán meghaladta a várakozásokat és az előző év azonos időszakának passzívumát. Így az első fél év hiánya 2,3 milliárd euróra rúg, ez időarányosan a legnagyobb az utóbbi nyolc évben. A magas deficit elsősorban az áruexport-áruimport olló nyílásának a következménye. A hiány rossz finanszírozási szerkezetére jellemző, hogy gyakorlatilag teljes egészében eladósodás a forrása. A júniusi 567 millió eurós deficithez nagymértékben járult hozzá a vállalati nyereség kivitele. Kérdés az is, hogy az előző publikációban viszonylag jól teljesítő turizmus továbbra is tartja-e lendületét.