Újrarajzolt céltábla

Ugyan az aktuális dátumot már szeptembernél kell keresni a naptárban, az elmúlt időszak még tipikusan a nyári uborkaszezonnak megfelelő képét mutatta. A sorból egyedül a Magyar Nemzeti Bank lógott ki, ami a piaci várakozásokat jelentősen meghaladó mértékben módosított előrejelzésein: a jegybank szerint a jelenleg ismert feltételek mellett az idei év végén 5,2, 2004 decemberében 5,8 százalékos lesz az éves drágulás mértéke. A prognózisok mindkét esetben felfelé módosultak, aminek elsősorban az áfakulcsok változása és a gyengébb árfolyamnak az árakba való begyűrűzése az oka.

A jegybank döntéseit a következő időszakban az a vezérelv motiválja, hogy 2004 végén 5,5 százalék alatt legyen az éves drágulás mértéke - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. Ez a kijelentés tulajdonképpen a korábbi, 3,5 š1 százalékos inflációs cél feladását jelenti.

A jelenlegi előrejelzések egyébként 264 forint/eurós árfolyamot feltételezve készültek, ami azt jelenti, hogy egy esetleges erősödés jó eszköz lehetne az 5,8 százalékos előrejelzés és az 5,5-es cél közötti ellentmondás megszüntetéséhez. A jegybank azonban egyelőre elégségesnek véli a hazai és a nemzetközi piacok között kialakult kamatkülönbözetet az árfolyam-erősödéshez, bár közleményében hangsúlyozta, hogy tartósan gyengébb árfolyamszint esetén a kamatemelést is elképzelhetőnek tartja. A jegybank nem csupán az infláció, hanem a GDP-növekedés tekintetében is a legpesszimistább előrejelzővé vált a piacon jövő évi 2,7 százalékos prognózisával, és nem derűlátó a költségvetési konszolidáció tempójával kapcsolatban sem.

A múlt hónapban publikált statisztika szerint a várakozásoknak megfelelő mértékben növekedett az infláció júliusban. A 4,7 százalékos árindex elsősorban a hatósági áremelések eredménye, de helyenként már látszik a gyenge forint drágító hatása is. A klasszikus importtermékeknek számító tartós fogyasztási cikkek termékkörében hosszú idő után most először emelkedtek az árak.

A júliusi folyamatokat mutató létszám- és keresetstatisztika tovább tartó lazulást mutat a költségvetési szektorban. Az itt dolgozók keresete júniusban csaknem 20 százalékkal haladta meg a tavalyit - reálértéken. Nem csupán a béradatokban, hanem a létszám alakulásában is látszik, hogy egyelőre nem indult be a spórolás az államkasszából finanszírozott intézményeknél. Júniusban már 828 ezren dolgoztak állami alkalmazásban, csaknem 30 ezerrel többen, mint egy évvel ezelőtt.

A vállalati szektorban ugyanakkor lassú béralkalmazkodás jelei figyelhetők meg. Bár a 8,9 százalékos reálbér-emelkedés még mindig jóval meghaladja a termelékenységnövekedéssel alátámasztott mértéket, a tavalyi második féléves ütemhez képest mégis alacsonynak mondható. Feltehető, hogy a megugró infláció a következő hónapokban valamelyest tovább csökkenti majd az indexet, de az igazi alkalmazkodást a nominálbérek növekedési ütemének visszafogása jelenti majd.