A magánszféra kezdeményezésekre vár

Magyarországon kiemelten fontos lenne a PPP igazi beindítása-beindulása - már csak a jelenlegi és az elkövetkező évekre előrevetíthető központi és önkormányzati költségvetési forrásszűke miatt is. A jogi környezet Magyarországon már eddig is alapvetően alkalmas volt az ilyen projektek megvalósítására - vélik a Clifford Chance ügyvédi iroda szakértői. A központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok és költségvetési szervei is részt vehetnének különféle PPP-projektekben. Igaz, a magánbefektetők számára a legmegnyugtatóbb egy kifejezetten a PPP-programokhoz kialakított szabályozás lenne. Ennek fontos része az állami, önkormányzati szervek által - akár húsz-harminc évre - nyújtandó kötelezettségvállalás jogi hátterének kialakítása.

Az elmúlt évben e tekintetben a jogszabályi környezet kedvezően változott. Olyan törvénymódosítások születtek, amelyek az állam kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettségét erősítik, illetve ezen a többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések - ilyenek jellemzően a PPP-hez szükséges szerződések - megszilárdítását szolgálják úgy, hogy azok megkötését az Országgyűlés vagy a kormány felhatalmazásához kötik.

Ez idáig csak néhány kísérlet volt PPP-projektek létesítésére Magyarországon, s azok is felemás eredményeket hoztak. Ilyen volt két autópálya-fejlesztés - az M1-es és az M5-ös -, igaz, ezek közül az M1-est végül az államnak meg kellett vásárolnia a korábbi befektetőtől. Ugyanakkor az M5-ös életképes beruházásnak bizonyult (a PPP-konstrukció szempontjából). De példaként lehet felhozni a ferencvárosi tömbrehabilitációt, amelyet a várostömb-rehabilitáció sikeres hazai mintájának tekintenek. S megint egy másik területről hozott - bár menet közben a PPP-sínről kisiklott - projekt, a Budapest Sportaréna. Még csak tervekben létezik, de hasonló projektként tervezik a ferihegyi gyorsvasutat is. Előrehaladottabb stádiumban van az igazán klasszikus PPP-projekt, a Millenniumi Városközpont kulturális tömbjének megvalósítása: a közszféra számára jelentős értékkel bíró beruházás hosszú ideig a kivitelező tulajdonában marad, a használatért pedig az államtól használati díjat kap. Így a beruházás tetemes költségei nem azonnal, hanem hosszú távon elnyújtva jelentkeznek a központi költségvetésben.

Az elmúlt bő egy évben került be a köztudatba maga a PPP elnevezés, s kezdett közismertebbé válni, valójában mit is takar a kifejezés. A kormány tavaszi ülésén is napirenden szerepelt a kérdés, amelynek nyomán megalakult egy tárcaközi bizottság, felállt a PPP titkársága, működnek szakmai albizottságok, s kijelölték a hazai PPP lehetséges területeit, sőt a pilotprojekteket is. Emellett mind többször merül fel a PPP alkalmazásának lehetősége az állami, önkormányzati szférán belül is, legyen szó akár az egészségügyről, akár infrastrukturális fejlesztésekről, akár börtönépítésről. Erre szükség is van, mert - ahogy a Clifford Chance ügyvédi iroda szakértői rámutatnak - a befektetői bizalmat nagyban erősíti az ilyen programokhoz való támogató, bátorító hozzáállás az állami, önkormányzati szervek részéről, aminek fontos része, hogy ez utóbbiak kezdeményezzék a konkrét projekteket.