EU-ígéret: átjárható kishatár

Brüsszel



A csatlakozási tárgyalások idején sokáig úgy tűnt, hogy az EU-tagsággal és a szigorú, Schengen-típusú közösségi határvédelem átvételével végképp bealkonyult a szomszédos országokkal létezett kishatárforgalomnak. A jelek szerint azonban a tagjelölti jelzések nem maradtak hatástalanok, és miként az Európai Bizottság hétfői bejelentéséből kitűnik, a rezsim megszüntetése helyett jó eséllyel annak egységes, közösségi szabályozására lehet majd számítani a taggá válás után.

A javaslat voltaképpen kettős. Külön csomag foglalkozik a Schengenhez tartozó, illetve az abban még nem teljes joggal részt vevő (régi és új) tagországok közti szabályozást. Egy másik javaslat foglalja keretbe a harmadik országok felé lehetséges rezsimet.

Ez utóbbi esetében is különbséget tesznek EU-vízumköteles és -vízummentes szomszédok között. (Magyar szempontból az előbbiek közé tartozik majd Szerbia és Ukrajna, az utóbbiakhoz Románia és Horvátország.) Mindkét esetre igaz, hogy a jogszabály sok tekintetben jelentős mozgásszabadságot hagy az egyes tagországok számára a konkrét értelmezéshez.

Közös vonás mindenesetre, hogy a leendő jogszabály a határtól számított maximális 50 kilométeres mélységben kész "kishatárban" gondolkodni, nem kizárva ugyanakkor, hogy valamely tagország egyes határszakaszokon - vagy akár mindvégig - ennél is szűkebb sávot határozzon meg. Kötött szempont, hogy nem elég pusztán ebben a "kishatársávban" lakni: a jogosultsághoz igazolni kell tudni

további - rendszeres átjárást legitimizáló - tényezőt (családi kapcsolatok, határon túli tulajdon stb.).

Ennek pontos körét, igazolásának és számonkérésének módját azonban már az egyes országok - részben a kétoldalú egyezmények keretében - maguk szabályozzák. A határátlépés gyakorisága maximum anynyi lehet, hogy a "szomszédban" töltött "nettó" idő félévente nem tesz ki negyed esztendőnél többet, illetve egyhuzamban nem lehet hét napnál tovább ott tartózkodni.

Magyar szempontból különösen fontos alkotóelem, hogy lehetővé teszi kishatárforgalmi "kapuk" felállítását a meglévő határállomásokon is, de a meglévő határátlépőktől függetlenül is, ahol ezt a helyi körülmények ésszerűvé és szükségessé teszik. Vízumköteles szomszédok esetében a kishatárátlépéshez - amúgy továbbra is a Schengen-normákhoz illeszkedő - "kishatárvízumot" adhatnak ki, amelynek érvényessége 1-5 évig tarthat, a "normál vízum" díjszabásánál kedvezőbb áron, illetve évente ingyenesen megújítható. A bizottsági javaslat most tagországok, valamint - konzultációra - az Európai Parlament elé kerül. Brüsszelben azt szeretnék, ha az új jogszabály a jövő évi bővítés idejére már életbe lépne.