Az európaiak többsége kívánja, hogy a kontinens az USA partnere legyen, ám ne szoruljon reá. Mindazonáltal ha ez a szerep nagyobb védelmi kiadásokat jelent, a támogatás Európa-szerte 36 százalékra csökken - derül ki a German Marshall Fund nevű amerikai alapítvány közvélemény-kutatásából.

Az Egyesült Államokban és hét európai országban 1000-1000 felnőtt június 10. és 25. között lezajlott megkérdezéséből vegyes kép alakult ki. A II. világháború óta gyakran elszigetelődéspártiságért bírált amerikaiak 77 százaléka tevékenyebb szerepet kíván hazájának. 1947 óta, amióta először kérdezték meg erről a közvélemény-kutatók őket, most szavaztak a legtöbben e szerep vállalása mellett. De csak 47 százalékuk helyesli, hogy Amerika megtartsa ezt a szerepet, tavaly még 52 százalékuk kívánta ezt. 37 százalékuk amellett is kiállt (2002-ben két ponttal több), hogy Európa szuperhatalom legyen. A többség helyeselte azt is, hogy erővel szabaduljanak meg a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező országoktól. Az európaiak nem osztják ezt a véleményt.

Európában a Bloomberg szerint leginkább a franciák ellenzik az amerikaiak vezető szerepét: 70 százalékuk így nyilatkozott. Az európaiak átlag 45 százaléka helyesli, hogy Amerika megtartsa erős jelenlétét világszerte, kevesebben a tavalyi 64 százaléknál. Erősen Amerika-barátok a britek, a hollandok és a lengyelek. Szembetűnő a német közvélemény külpolitikai nézeteinek változása tavalyhoz képest. 82 százalékuk híve országuk aktív szerepének, tavaly 65 százalék osztotta ezt. Amerikában 57 százalék gondolta úgy, hogy az ENSZ-t helyes megkerülni, míg Európában 53 százalék ellenezte a szembefordulást a világszervezettel.