Felsőoktatási EU-képzési boom
Újabb felsőoktatási intézmény lép be az európai uniós szakemberképzés hazai piacára: a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Európa Tanulmányi Központot hozott létre, melynek feladata részben a főiskolai szakok tematikájának EU-ismeretekkel való kiegészítése, részben diplomások továbbképzése lesz. A cél egy olyan oktatási központ kialakítása, amely Fejér megye székhelyén lehetőséget ad az uniós pályázatok elkészítéséhez, a projektek megalkotásához és menedzseléséhez értő szakemberek képzésére - fogalmaz Vízi László Tamás, a központot működtető társadalomtudományi tanszék vezetője. Ehhez jó alapot kínál a főiskolai könyvtár európai uniós gyűjteménye, melyet egy 10 millió forintos PHARE-pályázat segítségével alakítottak ki.
A székesfehérvári kezdeményezés is jelzi, hogy a hazai egyetemek és főiskolák közül egyre több tartja fontosnak az uniós ismeretek beépítését a tantervbe, sőt már nevében is EU-s képzést ígérő szakok, szakirányok indítását mind az alap-, mind a posztgraduális képzésben. E sajátos piac legrégebbi szereplője a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, amely már nem sokkal a rendszerváltás után EU-szakirányt indított végzéshez közeledő hallgatói számára. Ma ezen a négyszemeszteres - a gazdasági alapképzésre épülő - lehetőségen túl már tíz féléves képzési forma is várja az integrációval komolyan foglalkozni kívánó diákokat. A felsőfokú végzettségűek számára öt féléves, költségtérítéses esti és levelező kurzusok indulnak a Fővám téren.
Elejétől végéig uniós tematikára épülő (bár értelemszerűen sok általános gazdasági és politikai ismeretet is közvetítő) kurzust a Közgáz mellett a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola és a Budapesti Kommunikációs Főiskola indít. Előbbi intézmény tíz féléves Európa-tanulmányok, utóbbi nyolcszemeszteres Európai közszolgálati és üzleti szervező elnevezésű programot kínál. Posztgraduális formában már jóval több hazai felsőoktatási intézmény szervez kifejezetten uniós elnevezésű kurzust, amelyek időtartama jellemzően négy-öt szemeszter. Közöttük az általános EU-szakértői diplomát adó programok ugyanúgy megtalálhatók, mint az európai szakjogászi vagy szakközgazdászi képzések.
Az alapképzésbe a legtöbb intézmény az utolsó egy-két évben választható szakosodásként, illetve a hallgatók által különböző évfolyamokon felvehető tantárgyakként építi be az uniós szakismereteket. Ezek köre az általános integrációtörténeti, EU-politikai és gazdasági bevezetésektől olyan speciális témákig terjed, mint például az európai munkajog, a minőség- és szabványügy, vagy éppen a pályázati szaktanácsadás. A majdani szakemberek nyelvi készségeit számos intézményben szakszövegfordító gyakorlatok, illetve idegen nyelven - jellemzően angolul - oktatott szaktárgyak hivatottak fejleszteni.
