BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Földvételi esély külföldieknek

A jövő év májusi csatlakozástól termőföldet vehetnének Magyarországon azok az EU-s állampolgárok, akik legkésőbb 2001. április 30-tól nálunk jogszerű agrártevékenységet végeznek - áll az FVM földtörvény-módosítási terveiben. Az FVM a nyerészkedés ellen több biztosítékot és szankciót építene a szabályozásba.

Megkezdte az agrártárca annak a törvénymódosítási javaslatnak az előkészítését, amellyel lehetővé válna az európai uniós állampolgárok termőföldtulajdon-szerzése a jövő év május elsejei csatlakozás napjától - tudta meg a Világgazdaság. A minisztérium a termőföldről szóló jogszabályt korrigálná oly módon, hogy megnyitná a lehetőséget az EU-s természetes személyek földvásárlása előtt, ha azok a belépést megelőző minimum három évben (vagyis legalább 2001. április 30-tól) jogszerűen és folyamatosan itt tartózkodtak, és ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A törvény ma a külföldi vételt kivétel nélkül tiltja.

Magyarország a tavaly kötött csatlakozási megállapodásban vállalta, hogy a belépés pillanatától földvásárlási lehetőséget teremt a legalább három éve letelepedett, agrárgazdálkodást végző EU-s állampolgároknak. Cserében viszont az EU hozzájárult ahhoz, hogy rajtuk kívül továbbra is tiltani lehessen a földvételt valamennyi külföldi természetes és jogi személy számára, és Magyarország e korlátozást a csatlakozástól számított legfeljebb tíz évig (vagyis 2014-ig) fenntarthassa. Erre a hazai indoklások szerint a magyar gazdák megerősítése és a spekulációs földszerzések megakadályozása miatt van szükség.

Az előző kormány idején készített, nem hivatalos felmérések szerint mindössze 16 lehet azoknak az EU-s állampolgároknak a száma, akik 2004. május elsejétől jogosulttá válhatnak a földvásárlásokra, vagyis legkésőbb 2001. április 30-tól életvitelszerűen nálunk gazdálkodnak (VG, 2003. március 26.). Az FVM társadalmi egyeztetés alatt álló koncepciójából ugyanakkor kiderül: a tárca ennek ellenére is több "biztosítékot" illesztene a szabályozási rendszerbe, hogy elejét vegye a nyerészkedésnek, amire a magyar és az uniós földárak közötti jelentős különbség miatt nyílhatna mód.

Szakértők szerint a miniszté-riumi elképzelések lényege, hogy a földvásárlásra jogosult külföldiek köre minél szűkebb legyen. Elvileg ugyanis fennáll a lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági célú letelepedések száma a jövő májusi belépés után növekszik, vagyis egyre többen válhatnak földvásárlásra jogosulttá a 2014-ig kitolható általános tilalom lejárta előtt.

A minisztérium a külföldi földvételek engedélyezéséhez első lépésként meghatározná az "önfoglalkoztató gazdálkodó (farmer)" fogalmát, mivel a definiálás az EU-n belül is tagállami hatáskörbe tartozik. Az elképzelések szerint önfoglalkoztató az lehetne, aki élethivatásszerű mezőgazdasági tevékenységet végez. A termelést saját kockázatára, személyesen kell folytatnia, bérmunkát csak korlátozott mértékben használhatna fel. Rendelkeznie kellene mezőgazdasági (erdészeti) szakirányú végzettséggel is, ennek hiányában pedig legalább ötéves mezőgazdasági gyakorlatot kellene igazolnia.

A jogosultnak a földvételhez mindenekelőtt érvényes tartózkodási engedéllyel be kellene tudnia bizonyítani, hogy legalább három éve jogszerűen él Magyarországon. A mezőgazdasági tevékenység igazolásához vállalkozói igazolványra lenne szükség, amelyben a tevékenységnek mezőgazdasági jellegűnek kellene lennie. Ehhez csatolni kellene az árbevételre vonatkozó adóbevallást, és dokumentálni kellene azt is, hogy az illető korábban regisztráltatta magát az FVM földhasználati nyilvántartásában.

Az uniós állampolgárok az előbbi okiratokat az agrártárca megyei földművelésügyi hivatalaihoz nyújthatnák be. Ha a hivatalok mindent rendben találnának, igazolást adnának ki a "tulajdonszerzési lehetőség fennállásáról". A jogosultaknak azonban a vételhez egy nyilatkozattal még ki kellene jelenteniük, hogy az önfoglalkoztatói státust vállalják. Ezenkívül azt is deklarálniuk kellene, hogy a megvásárolni kívánt földet művelésben tartják, és azon saját maguk termelnek.

A legális vételt a földhivatalok jegyeznék be az ingatlan-nyilvántartásba, és az erről szóló határozatot megküldenék a terület fekvése szerinti birtokhasznosítási bizottságnak, amelynek tagjait az ott gazdálkodó hazai termelők adják. Ha a testületek azt észlelnék, hogy a külföldi tulajdonos a földet nem maga műveli, vagy más célra hasznosítja, értesíteniük kellene az illetékes megyei földművelésügyi hivatalt. Utóbbi szankcióként előírhatná a földterület eladását, és megtilthatná, hogy a szabályok ellen vétő külföldi tulajdonos a 2014-ben lejáró általános vételi tilalom ideje alatt újabb földet vehessen. A megvehető terület nagysága a ma érvényes szabályozás alapján - hasonlóan a belföldi természetes személyekhez - maximum 300 hektár (6 ezer aranykorona) lehetne. Ha az érintett a rendelkezéseknek nem tenne eleget, a hivatal bírságot állapíthatna meg, amelyet a tervek szerint ismételten is kiszabhatna.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.