Kapósak a belvárosi üzletek
Nem kell aggódniuk azoknak a belvárosi vállalkozásoknak, amelyek önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségben működnek, a képviselő-testület nem kívánja jövő januárban tömegesen felmondani a bérleti szerződéseket - tudtuk meg Steiner Páltól, az V. kerület polgármesterétől. Ez év decemberében jár le ugyanis az a tízéves moratórium, amely eddig megvédte a bérlőket attól, hogy az önkormányzatok megszüntessék bérleti szerződésüket. A kerületi önkormányzat egyelőre nem készítette el koncepcióját arról, mely üzleteket kívánja értékesíteni, és melyeket tartja meg hosszú távon. Ha a vállalkozók bejelentik vételi szándékukat, az önkormányzat minden egyes esetben külön elbírálás alapján dönt az értékesítésről. A legutóbbi testületi ülésen például 19 helyiséget jelöltek ki eladásra. Jelenleg mintegy 1300-1500 üzlethelyiség van az önkormányzat tulajdonában - tette hozzá a polgármester. Egyelőre arról sem született döntés, mely bérlőknek mondanak fel jövőre.
Az V. kerületi önkormányzat 1995-ben alkotta meg az elidegenítésről, vagyongazdálkodásról, illetve bérbeadásról szóló rendeletét. Ekkor emelték meg a bérleti díjakat is, amelyek megközelítették a piaci árakat, de az alatt maradtak. A döntésről minden bérlőt értesítettek, ám a vállalkozók mintegy fele nem fogadta el az új díjakat. Mivel az önkormányzat egyoldalúan nem módosíthatta a szerződéseket, egyes üzleteknek óriási díjhátraléka keletkezett. Még mindig vannak olyan bérlők a belvárosban, akik jelenleg is az egykori tanács által még a 70-es években megállapított havi pár száz forintos bérleti díjat fizetik négyzetméterenként.
Amikor az új bérleti díjszabást megállapították, alapvetően két szempont szerint határozták meg a fizetendő összeget. E két szempont: az üzlet profilja és helye. Az önkormányzat öt övezetre osztotta fel a kerületet. Ami az üzlet profilját illeti, a legdrágább bérlemények közé tartoznak a vendéglátó-ipari egységek, a bankok és az irodák. A legkevesebbet az alapellátást biztosító üzleteknek - például élelmiszerboltoknak, zöldségeseknek -, valamint a kisipari szolgáltatást végzőknek - például a cipészműhelyeknek - kell fizetni. A jelenlegi bérleti díjak évi 8-35 ezer forint között mozognak négyzetméterenként.
Mint azt a polgármestertől megtudtuk, a belvárosi üzletek megvételének feltétele, hogy a bérlők 1996-tól a megemelt bérleti díjat fizessék. Ha annak idején nem fogadták el a módosítást, tehát mostanáig kevesebbet fizettek és meg szeretnék vásárolni az üzletet, akkor visszamenőleg ki kell egyenlíteniük a különbséget. Az önkormányzat adott esetben különböző kedvezményeket is biztosít, például lehetővé teszi a halasztott, illetve a részletfizetést.
A kerület a jövőben lehetőséget biztosít a hosszú távú, kétszer 15 éves bérleti jogviszonyra, s az önkormányzat vállalja, hogy ezalatt a bérleti díjakat csak az infláció mértékével arányosan emeli. Ám ennek is az a feltétele, hogy a bérlő a megemelt díjat fizesse. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan szeretnék megkötni a hosszú távú bérleti szerződést. Ezek többsége már elő is van készítve - tette hozzá a polgármester. Azt azonban elfogadhatatlannak tartja az önkormányzat, hogy elengedje a díjkülönbséget azoknál a bérlőknél, akik annak idején nem fogadták el a módosítást, és azóta is kevesebb díjat fizetnek. Ez ugyanis igazságtalan lenne a többi üzlethelyiség bérlőivel szemben.
Jelenleg több üres, használaton kívüli üzlet található a belvárosban, ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs bérlőjük. Csupán arról van szó, hogy számos bérlő - kihasználva az alacsony bérleti díjat - spekulációs céllal tartja fönn a bérleti jogviszonyt, arra számítva, hogy az uniós csatlakozást követően jelentősen megnő az üzlethelyiségek iránti kereslet. Az önkormányzat jelenleg nem tud mit tenni azokban az esetekben, amikor a bérlő rendszeresen fizet, de nem használja a helyiséget. Ezért a kerület el szeretné érni, hogy ilyen esetekben lehetősége legyen felmondani - tette hozzá a polgármester.
