Lyukak az agrárbüdzsében

Több tíz milliárd forinttal kevesebb agrár- és vidékfejlesztési támogatást tartalmaz a jövő évi költségvetés tervezete az FVM pénzügyi igényeinél - értesült lapunk. A tárca 290-294 milliárd forintnyi dotációt használhatna fel 2004-ben, szemben a korábbi költségvetési egyeztetéseken megfogalmazott 350-400 milliárdos kéréssel. Ez azt jelenti, hogy az FVM az általa elvártnál legalább 60-70 milliárd forinttal kisebb összeghez juthat, bár egyes év eleji minisztériumi nyilatkozatokban még a 300 milliárdos minimális összeg is elfogadható tételként szerepelt. A 290 milliárdos dotáció ugyanakkor jóval meghaladná a 235 milliárdos idei agrárbüdzsét, és megfelelne az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásainak is. A jogszabály évről évre legalább a GDP-növeléssel arányos, reálértéktartó bővítést határoz meg, ami 260 milliárd körüli minimális összeget jelentene 2004-ben.

Az FVM többek között azért nem kapja meg a kért támogatásmennyiséget, mert a PM az EU-ból jövőre érkező agrártámogatások egy részét a hazai költségvetési források kiváltására használná fel, vagyis az uniós pénzek nem adódnának hozzá automatikusan a bázisként szolgáló magyar (nemzeti) forrásokhoz - állítják szakértők. Az EU a korábbi évek optimista nyilatkozataiban előrevetített több száz milliárd forintnál jóval kevesebb, előreláthatólag csak mintegy 136 milliárd forintnak megfelelő dotációt nyújt a magyar gazdáknak 2004-ben. Ebből 75-76 milliárdot tehetnek ki az úgynevezett közvetlen kifizetések, a fennmaradó összeg pedig a piaci intézkedésekhez és a pályázatos fejlesztési programokhoz (a SAPARD-hoz és más vidékfejlesztési projektekhez) kapcsolódhat. A közvetlen támogatások és a piaci pénzek nem is jelennének meg az FVM költségvetési fejezetében.

A jövőre valószínűsíthető uniós összegek nélkül kitűnik, hogy a magyar költségvetés csak 155-160 milliárd forintot biztosítana az agráriumnak, szemben a 200 milliárd feletti idei kerettel. Az eddig is meglévő, kötelező jellegű kiadásokon felül ráadásul csupán 138 milliárd forint maradna a fejlesztésekre, illetve a folyó kiadásokra és jövedelemtámogatásra. Az FVM számításai szerint ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy mintegy 70 milliárd forintnyi fizetési kötelezettség (determináció) ez évről jövőre húzódik át. Emellett biztosítani kellene az EU-s közvetlen kifizetésekhez járó 30 százalékos (92-93 milliárdos) magyar pénzügyi kiegészítést, és szabad keretet kellene elkülöníteni több más, csatlakozás után is fenntartani kívánt nemzeti dotációra.

Szakértők szerint a tárca a 30 százalékos nemzeti kiegészítés egy részét 2005-ben fizetheti csak ki a pénzhiány miatt, illetve nem tud elegendő forrást elkülöníteni a belépés utáni egyéb nemzeti támogatási célokra. Mint ismert, az uniós rendszerben - egyes rendkívüli esetek kivételével - a közvetlen dotációk kiutalása az év végén kezdődik, és áthúzódik a következő esztendőre. Az FVM viszont - számítva a gazdák nehéz pénzügyi helyzetére - legalább a nemzeti dotációk kifizetését előbbre akarta hozni 2004-ben.