Növekvő bírósági büdzsé

Ha a bíróságok által tervezett, minimálisan remélt 65 milliárd forint költségvetési támogatást a parlament megszavazza, úgy két év alatt több mint 80 százalékkal nő a fejezetre fordított összeg. Ez példa nélküli, egyetlen költségvetési fejezetnél sem tapasztalható ilyen jelentős változás - nyilatkozta a Világgazdaságnak Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. A leendő bírósági büdzsében a bértétel mintegy 80 százalékot tesz ki. Az illetmények ez évi, két ütemben való emelésével a magyar bírák fizetségben előreléptek eddigi európai utolsó előtti helyükről, de még a mezőny alsó harmadában foglalnak helyet.

Több jut majd a bíróságokra, jóllehet évtizedek mulasztásai nem pótolhatók egyik évről a másikra, mondta a főbíró. A bírósági infrastruktúra, informatika és az épületek állapota sok kívánnivalót hagy maga után. A problémák megoldása százmilliós nagyságrendű összeget követelne, ami nem várható el a költségvetéstől.

Arra kell törekedni, hogy a növekvő készletekkel jól gazdálkodjanak a bíróságok - hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Erre alapos remény van, hiszen a számvevőszéki ellenőrzések szerint a bíróságok a szerény költségvetési támogatást mindig megfelelően használták fel, és ezt tartalmazza az uniós országjelentés is. A főbíró fontosnak tartja ugyanakkor, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi helyzet, amikor 13 megyei igazságszolgáltató fórum, valamint az LB fizetésképtelenné vált, és a megsegítésükre nyújtott összeggel kimerült az OIT tartalékalapja. Felmerült, hogy a jövőben vizsgálni kellene a fizetésképtelenség okait, mert előfordulhat, hogy annak hátterében helytelen vezetői megfontolások állnak.

Az OIT legközelebbi ülésén dönt e vizsgálatok szükségességéről. Napirendjén szerepel a - kedvezőbb fizetési és nyugdíjrendszert biztosító - bírói életpályamodell is. Ezzel kapcsolatban az elnök kifejtette: a bírói javadalmazások a világon mindenütt lényegesen magasabbak a közszférához viszonyítva, és Európa szinte valamennyi országában speciális nyugdíjszabályok vonatkoznak a bírákra. Azokban az államokban, ahol a nyugdíj a keresetek 30-40-50 százalékát teszi ki, a bírói nyugdíj az illetmények 80-90 - Portugáliában például 100 - százalékát is eléri. Magyarországon a bíró más keresőfoglalkozást nem végezhet. A nyugdíjkorhatár esetükben hetven év,

vagyis - az átlagéletkorra figyelemmel - jóval rövidebb ideig élvezhetik a nyugdíjat, mint azok, akik 62 évesen mennek nyugállományba. Magyarországon, érvelt az elnök, hárommillió nyugdíjas van, bíró összesen 2800. Közülük igen keveset érintenének a - költségvetési szempontból sem számottevő - kedvezmények. Igaz, tette hozzá, ez egyetlen országban sem költségvetési kérdés, sokkal inkább egyfajta életpálya-megbecsülés.

Még nem tudni, jövőre mi valósulhat meg a bírák által szorgalmazott tervekből. Lomnici szerint mielőbb hozzá kellene látni a megvalósításhoz, mivel az unióban nagyon odafigyelnek a harmadik hatalmi ág helyzetére.