Ötmilliós kedvezményhatár?

Várhatóan a mai kormányülésen születik végleges döntés a lakáshitelek után igényelhető adókedvezmény rendszerének átalakításáról. Számos elemzés, számítás született, ám tegnap még a témában illetékes szakemberek, politikusok sem tudták, melyik elképzelés kaphat szabad utat. Az biztos, a szándékok szerint igazságosabbá válna a szisztéma, ugyanis jelenleg a kedvezmény javát a jómódúak fölözik le.

Tegnapi lapinformációk szerint a kormány sávosan degreszszívvé tenné a lakáshitelek után visszaigényelhető személyi jövedelemadót. A Magyar Hírlap úgy értesült, a leírható összeg maximuma vagy marad 240 ezer forint, vagy a felére csökken. A kedvezmény összege a felvett hiteltől függne. Ötmillió forint alatt a törlesztőrészlet 40 százalékát öt- és tízmillió között 30, 10 és 15 millió forint között pedig már csak a törlesztés 20 százalékát lehetne levonni az szja-ból.

Túl bonyolultnak tartja e módszert Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iro-

da ügyvezető igazgatója. A deg-resszió fölösleges pluszkiadásokat és -munkát jelentő ellenőrző, nyilvántartó kapacitásokat követelne. Inkább meg kellene felezni vagy tovább csökkenteni a visszaigényelhető összeget, ez eleget tenne az igazságossági szempontoknak, véli. Mások szerint is 120 ezer forintban kellene maximálni a visszaigényelhető adó összegét. Egyes számítások szerint ez a megszorítás nem érintené a hitelfelvevők 62 százalékát, akik kis összegű (maximum négymilliós) hitel felvételére képesek. Ráadául a legkisebb hiteleket igénylők anyagi helyzete az adókedvezmény igénybevételét sem teszi lehetővé. Így akár egymilliárd forint is a büdzsében marad. Talán éppen ezért született az elképzelés: az első ötmillió forintig minden hitelfelvevő megkapná a 120 ezer forintos kedvezményt. A fölött azonban nem lenne mód további visszaigénylésre.

Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikai szakértője is úgy tartja, hogy elsősorban az alacsony jövedelműeket, a valóban rászorulókat kellene az államnak támogatnia. Kulcskérdés, hogy a tőke után ne lehessen igényelni az szja-támogatást, az kizárólag a kamat, illetve - egyes általa is támogatott elképzelések szerint - a kamat egy része, például 80 százaléka után járjon. Ez a verzió egyébként információink szerint elvérzett, nem sikerült számításokkal alátámasztani a politikai szándékot. Változtatni mindenképpen kell, véli Varga, mert ha megmaradna a mai rendszer, tíz év alatt 300 milliárd forintra nőne a költségvetési teher, amit jövőre 35 milliárdra terveznek. Most kell megoldást találni, amikor még viszonylag kis "vérveszteséggel" rendezhető a kérdés, tette hozzá.