Prodi konfliktustól tart az IGC-n

Brüsszel



Rövid, lényegi kérdésekre összpontosító munkamódszert készül javasolni az EU-tanács elnökségét ellátó olasz külügyminiszter a huszonötök hét végén esedékes találkozóján, kerülve a konvent által már lezárt kérdések újranyitását - derült ki uniós forrásokból. A jelenlegi és a csatlakozó országok miniszterei péntek-szombaton ülnek asztalhoz az olaszországi Garda-tónál, hogy irányt szabjanak az év hátralévő részének főbb teendőihez. Közülük is kiemelt helyen szerepel a konvent folytatásául szánt kormányközi reformkonferencia (IGC), amelyet október 4-én állam- és kormányfői szinten nyitnak Rómában.

A Világgazdaság munkatársának nyilatkozó illetékesek szerint az olasz diplomácia csak a technikai jellegű kérdések egy egészen limitált körénél kívánja lehetővé tenni szakértők bevonását, amúgy a konferencia munkáját politikai szinten kívánják tartani. A Garda-tavi találkozón Franco Frattini olasz külügyminiszter témalistákat javasol majd a szakértői, a miniszteri és az állam- és kormányfői szintű megvitatásra. A témák többségét a miniszterek kezelnék, míg az úgynevezett "blokkoló problémák" az állam- és kormányfők asztalára kerülnének. Ez utóbbira először az október 16-17-i brüsszeli EU-csú-cson, majd a szokásos decemberi találkozón nyílhat mód. A külügyminiszterek a havi tanácsüléseik részeként tartanak majd kormányközi fordulót is.

A vita magas szinten tartásától Rómában azt remélik, hogy ezzel elejét vehetik a konvent által lezártnak nyilvánított kérdések újranyitásának. Ez utóbbitól amúgy az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén az olasz kormány képviselői és Giscard d'Estaing leköszönő konventelnök is egyaránt határozottan óvtak. Giscard szerint a konventkompromisszum "olyan messze ment, amilyen messze csak lehetséges" a tagországok mai társadalmi, kulturális adottságai mellett. Minden, ennél radikálisabb lépés már azzal fenyeget, hogy Európa újraegyesítésének útjában áll, elfogadhatatlan lévén egy vagy több tagállamnak.

Gianfranco Fini olasz miniszterelnök-helyettes is azzal érvelt, hogy "minél jobban eltávolodnak a konvent eredményétől, annál nehezebb lesz kiegyensúlyozott megoldást találni". Frattini a maga részéről három vezérlő elvben összegezte Róma alapállását. Mindenekelőtt törekedni kell arra, hogy a konferencia kellő időben befejezze munkáját ahhoz, hogy a leendő alkotmányos szerződés aláírható legyen az új tagok csatlakozása (május 1.) és a júniusi európai parlamenti választások között. A második alapelv a konventszöveg struktúrájának megőrzésére irányul, míg a harmadik egyfelől elismeri, hogy a "kormányközi" munkája a konszenzuson alapul, de úgymond mindez nem vezethet a konventeredményektől való visszalépéshez.

A strasbourgi vitában felszólaló Romano Prodi bizottsági elnök mindezekhez képest érzékeltette a lehetséges konfliktuspontokat. Prodi már elviekben is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár rövid és hatékony konferenciára kell törekedni, de úgymond nem szabad megfeledkezni a politikai felelősségről sem. Úgy vélte, hogy a konventszöveg még nem teljes, nem kielégítő. Példaként utalt arra, hogy az Európai Bizottság jövőbeli összetételénél "másodosztályú bizottsági tagok" jelenlétével is számolnak (utalás a majdani "nem szavazó biztosok" ötletére), vagy hogy a döntéshozásban még mindig több mint 50 olyan kérdésnél fennmaradna a vétójog, amelyek közvetlen uniós szintű kihatással bírnak.