Szóba sem jön a védzáradék

Brüsszel



Günter Verheugen az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt tartott meghallgatásán számolt be a bővítési folyamat állásáról, részletesen szólva a november 5-én - valamennyi csatlakozó országról - esedékes értékelésről. A bővítési biztos hangsúlyozta, hogy a brüsszeli testületnél arra készülnek: néven fognak nevezni minden tényleges problémát, mivel a folyamat - és az unió egészének - hitelessége a tét.

Verheugen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az év során már intéztek figyelmeztetéseket bizonyos elmaradásokkal küszködő leendő tagországoknak, mi több, ahol szükséges volt, kétoldalú megbeszéléseket is folytattak ezek kezelhetőségéről és a problémák súlyáról. Verheugen most úgy fogalmazott, hogy benyomásai szerint a csatlakozók részéről kivétel nélkül valamennyi észrevétel meghallgatásra talált, és a tagság idejére jó eséllyel minden problematikus ügyet rendezni fognak.

Az amúgy hallgatásba burkolódzó magyar integrációs államtitkár, Gottfried Péter csupán annyit ismert el a keddi megbeszélés után, hogy a találkozón az elmaradások esetére büntetőintézkedéseket előrevetítő védzá-radék bevezetésének lehetősége el sem hangzott. A mostani brüsszeli tárgyalások funkciója amúgy az volt, hogy a magyar kormány - miként valamennyi csatlakozó ország delegációja - még egy utolsó alkalmat kapjon arra, hogy szóbeli kiegészítéseket tegyen a bizottsági illetékesek előtt az elmúlt hónapok legfontosabbnak ítélt (jogharmonizációs, illetve intézményépítési) fejleményeiről.

A monitoringjelentés voltaképpen az 1997 óta minden őszszel elkészült országjelentések helyébe lép, de egyúttal az utolsó is lesz ebben a sorban: tagországként már nem készülnek hasonlók. Helyette, ha adott területeken az Európai Bizottság eltérést tapasztal az európai uniós alapszerződésektől, úgy a csatlakozási megállapodás - szerződésszegés miatt - akár pénzbüntetést is előrevetítő - eljárás kezdeményezésére jogosítja fel a kérdéses ország ellen.

Verheugen mostani beszédében Magyarországot érintve emlékeztetett arra, hogy júniusban az agrárszektorban és a pénzügyi ellenőrzés rendszerében találtak még behozni valót. Azóta már - a leendő magyar jelentés kapcsán - jól tájékozott források jelezték, hogy amennyiben a felkészülés a jelenlegi ütemben halad, úgy ellenintézkedést szükségessé tevő brüsszeli elmarasztalásra aligha kell számítani. Bírálat várható viszont az Európai Bizottság részéről az agrártámogatások feltételrendszerének (brüsszeli megítélés szerint) késlekedő megteremtése miatt, amit ugyanakkor uniós részről nem kívánnak külön "büntetni". Az uniós tisztviselők ugyanis éppen elég büntetésnek tartják az országra nézve, hogy az említett elmaradások miatt a tagság első évében esetleg kérdésessé válhat a közösségi támogatások magyarországi becsatornázása, felhasználása.