Trump és Musk vitáján Jeff Bezos kaszálhat nagyot – persze csak ha képes a cége kiváltani a SpaceX-et
A Trump-adminisztráció a SpaceX mellett további partnereket keres az Egyesült Államokat őrző rakétavédelmi program, az Aranykupola megvalósítására, miután a SpaceX élén álló Elon Musk és Donald Trump amerikai elnök szövetsége felbomlott. A beszállítók körének kiszélesítése azt a célt is szolgálja, hogy az ország kevésbé függjön egyetlen vállalkozástól, miután a SpaceX Starlink és Starshield műholdrendszere már így is nagy szerepet játszik az Egyesült Államok biztonságának garantálásában.
A Reuters forrásai szerint a keresés más beszállítók után már azelőtt megkezdődött, hogy június 5-én egymásnak esett volna Musk és Trump, és a váltás egyik nagy nyertese az Amazon tervezett műholdas szolgáltatása, a Project Kuiper lehet. A 175 milliárd dolláros programban azonban részt vehetnek más űripari szereplők és a hagyományos hadiipari beszállítók is.
A SpaceX-et egyébként is a Mars érdekli inkább
Korábban, amikor felröppentek az arról szóló hírek, hogy a SpaceX lehet az Aranykupola felhúzásának nagy nyertese, Musk arról írt az X-en, hogy a cég nem nyújtott be erre vonatkozó ajánlatot, és szeretnének továbbra is arra a célra összpontosítani, hogy az emberiséget a Marsra juttassák.
Azonban a több mint 9 ezer Starlink műhold fellövésében szerzett tapasztalatai, valamint kormányzati beszerzésekben elért eredményei miatt a SpaceX valószínűleg továbbra is megkerülhetetlen szereplő a projekt megvalósításában, annak egyes részei továbbra is Musk cégéhez kerülhetnek.
A 3 ezer műhold felbocsátását tervező Project Kuiper egyelőre csak 78 műholdat állított Föld körüli pályára, ám a céget a Pentagon már megkereste.
Januárban az Amazon ügyvezető elnöke, Jeff Bezos arról beszélt, hogy a tervek szerint a Project Kuiper főként kereskedelmi célokat szolgál, de nem zárta ki a műholdak védelmi alkalmazását sem.
Az Aranykupola felhúzása óriási vállalkozás
Az izraeli Vaskupola által ihletett Aranykupola az Egyesült Államokat védené rakétatámadások ellen, ám annál bonyolultabb, többrétegű rendszer lenne. Az egyik forrás szerint a műholdas rétegben a Project Kuiper nagy szerepet kaphat. Azonban páratlan kilövési képességei miatt a SpaceX-nek továbbra is főszerep juthat, még ha csökkenhet is részesedése a projektből.
Tisztviselők új belépőkkel is tárgyalnak az űriparban, mint a Stoke Space vagy a Rocket Lab, melyek pályázhatnak a műholdak pályára állítására, és
a későbbiekben akár minden egyes kilövésre versenyt írhatnak ki.
A program és más katonai képességek céljából azonban a műholdak gyártásának felpörgetése is sürgető. Tavaly a kongresszus 13 milliárd dollárt különített el a műholdas kommunikációval kapcsolatos szolgáltatások megvételére, ami óriási növekedés a korábbi 900 millió dollárhoz képest.
A klasszikus hadiipari cégek is sorban állnak a szerződésekért
A csillagháborús tervekből a hagyományos hadiipari cégek is kivennék a részüket, mint a Northrop Grumman, a Lockheed Martin vagy épp a L3Harris. Az utóbbi vezére, Kenneth Bedingfield szerint a cég rakétafigyelmeztető és -követő technológiája iránt óriási a kereslet, és az várhatóan nagy szerepet kap majd az Aranykupolában is.
A Northrop mindeközben űrből indított elfogó technológiával kísérletezik, és a Lockheed űripari vezetője is arról beszélt, hogy a cég kész részt venni a programban. A kezdeményezésben több, a Szilícium-völgyből indult startup is részt vehet, mint a Palantir vagy az Anduril, ám ha a projektet a Trump-adminisztráció által várt sebességgel szeretnék megvalósítani, akkor a Patriot rakétákat gyártó RTX szerepe is kulcsfontosságú a cég vezetői szerint.
