Vétójogos elsőbbség

Megszűnése után is lesz aranyrészvény, igaz, csak szűk körben, és kizárólag elnevezésében emlékeztet majd mai - az államnak indokolatlan többletjogosítványokat biztosító - tartalmára. A Világgazdaság értesülései szerint így döntöttek az idevágó törvény előkészítése során a szakemberek. Ekként az aranyrészvény nem egyébre, mint arra a sajátos hatósági jogkörre utal majd, amit az állam nyomós közérdekből - szigorú törvényi feltételekkel - némely stratégiailag fontos területen működő cégnél gyakorolhat. Ez a fajta elsőbbségi részvény vétójogot ad az államnak bizonyos közgyűlési határozatok ellen. Ám azzal nem a közgyűlésen, mint részvényes, hanem utóbb, hatóságként élhet. Vétóját meg kell indokolnia és garantálnia a bírósági jogorvoslatot.

Az aranyrészvénynek - összhangban a közösségi elvárásokkal - a csatlakozáskor meg kell szűnnie. Így a privatizációs törvény mellékletében felsorolt cégeknél az államnak egy szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényei egyszerű törzsrészvénnyé alakulnak át. Nem lesz tehát több joga az érintett cégekben, mint bármely más, egy törzsrészvénnyel bíró tulajdonosnak. Az uniós gyakorlat értelmében azonban esetenként, kizárólag nyomós közérdekből, korlátozható az állam által a tőkemozgás. Így a hazai elképzelések szerint néhány területen - energetikai szektor, hírközlés -, némely gazdasági társaságban, a közgyűlésre tartozó legfontosabb kérdésekben és meghatározott feltételekkel a törzsrészvényes állam hatósági jogkörrel léphetne fel. (MKK)