Reform előtt a regionális politika

A vitában megszólalók két táborba sorolhatók: a rendszer jelenlegi és jövőbeni (2004-2006 közötti) kedvezményezettjei csak kisebb korrekciókat tartanak szükségesnek, míg a rendszer finanszírozói radikálisabb változtatásokat szorgalmaznak.

Az alapokból 2004-2006 közt 3,078 milliárd euróval részesedő Magyarország természetesen élesen ellenzi a renacionalizálást. Mint a regionális politika reformjáról szóló magyar kormányálláspont fogalmaz (amelyet az Európai Bizottság illetékes tagja, Michel Barnier is megkapott), továbbra is a gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentése kell legyen a felzárkóztatási politika első számú célkitűzése. Budapest a legszegényebb tagállamokat segítő kohéziós alap forrásait is növelné, s egyszerűsítené felhasználásukat. Emellett a városközpontok segítésére is több pénzt fordítana, miként a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére is.

Viták vannak azonban magán az Európai Bizottságon belül is. Barnier-vel szemben a liberális szárnyhoz sorolt Frits Bolkestein belső piaci és Mario Monti versenyügyi biztos úgy véli, nem a fejletlen régiók felzárkóztatását, hanem az életképes régiók versenyképességét kell támogatni.

A jelenlegi rendszerben a strukturális alapok 1. célkitűzése azon lemaradó régiók felzárkózását segíti, amelyek egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson számítva nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ide csoportosítják az uniós strukturális alapok forrásainak 69 százalékát, támogatásaikból 50 régió részesül uniószerte, ezek a mai EU lakosságának 22 százalékát fedik le. A jövőre csatlakozó tíz ország valamennyi régiója (Prága, Pozsony és az egyetlen régiónak minősülő Ciprus kivételével) szintén jogosult lesz az 1. célkitűzés támogatásaira.

A 2. célkitűzés a szerkezeti nehézségekkel küzdő régiókat segíti. Akár az ipari hanyatlás, akár a vidéki jelleg vagy más ok idézi elő a gazdaságszerkezeti nehézségeket, egyaránt jogosulttá tehet egy régiót a strukturális alapok 11,5 százalékát felemésztő célkitűzésből való részesedésre, de csak akkor, ha nem kap támogatást az 1. célkitűzésben. A kedvezményezett régiók az unió lakosságának 18 százalékát fedik le. A 3. célkitűzés a képzési rendszerek modernizációját segíti, bármely régió részesülhet belőle, és a strukturális pénzek 12,3 százalékával gazdálkodik.