A CSU 48 órás munkahetet ajánl

A munkaidő növelésével javítanák egyes német politikusok a beruházások megtérülését és általában a vállalati gazdálkodás nyereségességét, aminek válaszul a munkaerő iránti keresletnek kellene fellendülnie. A javaslat felbukkant a konzervatív-liberális ellenzék körében, de az elgondolást néhány szociáldemokrata politikus is támogatná.

A polémiában a bajor CSU ment a legmesszebbre, amelynek gazdasági ügyekkel megbízott képviselője a német posta által alkalmazott modellt ajánlotta általános alkalmazásra. Az egyre inkább vállalati keretek között tevékenykedő intézmény megállapodott például a kézbesítőkkel, hogy azok - a mostani 38,7 órás átlag helyett - akár heti 48 órát is dolgozhatnak, aminek fejében természetesen a fizetésük is növekszik. Némileg óvatosabban, de a CDU vezetője is támogatna olyan rendezést, amely a heti munkaidő bizonyos mértékű meghosszabbításával járna. Ezzel - érvel Angela Merkel - fékezni lehetne munkahelyeknek külföldre való kihelyezését, és serkenteni lehetne a beruházásokat.

Támogatnák a tervezetet a munkaadók is, a szakszervezetek azonban ellenzik. A fém- és gépipari ágazatban tevékenykedő érdekvédők vezetője például tiltakozott a terv ellen, mert az - véleménye szerint - nem járul hozzá új munkahelyek létrehozatalához. Jürgen Peters úgy látja, hogy a meglévő munkát kellene jobban elosztani. A szakszervezeti vezetőt látszik igazolni azt a körülmény, hogy a túlórák száma a vállalatok jelentős körében csökken. Egy német kutatóintézet felmérése egyébként nem mutatott jelentős csökkenést az átlagos munkaidő hosszában: míg 1985-ben hetente 38,04 órát töltöttek munkával, addig ma még mindig 37,77 órát, miközben az éves szabadság 31 nap maradt. (VG)