Életpályamodell a bíráknak

Két részből áll az a bírói - és ügyészi - előmenetelre vonatkozó előterjesztés, amely a közeljövőben kerül a kormány asztalára. Az egyik tartalmazza a bírák illetményrendszeréből jelenleg hiányzó köztisztviselői kedvezmények beépítésének szabályozási koncepcióját. A másik olyan bírói életpályamodellt felvázoló munkaanyag, amely egyidejűleg több, azonosan ösztönzött szakmai ambíció megvalósítására, illetve előmeneteli rendre nyújtana lehetőséget - tudta meg a Világgazdaság. Az igazságügyi tárcánál folyó munkáról Gadó Gábor helyettes államtitkár közölte: először mindenképpen azokról a kérdésekről szükséges dönteni, amely a bírákat a köztisztviselőkkel azonos helyzetbe hozza, így arról, hogy megkapják a jubileumi jutalmat vagy a rekreációs szabadságot. Ha az erről szóló koncepciót a kormány elfogadja, úgy február végéig elkészülhet a törvényjavaslat. Bevezetése mintegy félmilliárd forintba kerül, amit fokozatosan a 2005. és a 2006. évi költségvetés biztosítana.

A bírák által régóta szorgalmazott életpályamodell kidolgozása komoly megfontolást, sok egyeztetést, valamint részletes költségszámításokat igényel. A kormány elé kerülő munkaanyagban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által korábban elfogadott tervezethez képest az igazságügyi tárca több mintát preferáló rendszer kialakítására törekszik. Abból indul ki: nemcsak az lehet vonzó egy pályakezdő bíró számára, hogy előbb-utóbb legfelsőbb bírósági tanácselnökként vigye az ügyeket. Akadhat számos bíró, aki a helyi - rendszerint nagy leterheléssel járó - elsőfokú ítélkezést ambicionálja, és nem kíván bíróságot, azzal esetleg otthont is váltani. Igyekezete, munkája nem maradhat elismerés nélkül. A minisztérium erre figyelemmel újraszabályozná a beosztási pótlékokat, és rendszeressé tenné a ma még esetleges - magasabb bírósági szintre utaló - címzetes bírói tiszt adományozását. Így egy helyi bírósági ítész akár címzetes táblabíró is lehet, az annak járó illetménnyel.

A minisztérium különösen fontosnak tartja az inflációt követő bírói alapfizetségek garantálását. Ám az OIT elképzelésével ellentétben nem a tervezett - ekként bizonytalan mértékű -, hanem a bekövetkezett inflációnak megfelelő illetménykorrekciót javasolja a mindenkori költségvetési törvény által. Ez hoszszú távra garantálná az igazságszolgáltatási kar anyagi függetlenségét, ami alkotmányos érdek, mondta az államtitkár.

Nem támogatja a tárca egy sajátos bírói nyugdíjszabályozás megalkotását. Ugyanakkor úgy látja: a - várhatóan jövő februárra elkészülő - koncepció nem feledkezhet meg a bíráknak egyre nagyobb segítséget nyújtó kvalifikált alkalmazottak előmeneteli lehetőségeiről.