Euróbevezetés csak 2009-ben?

A magas államháztartási hiány miatt Magyarország csak a második körben, 2009-től lehet az eurózóna tagja, Cseh-, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt - állítják az Allianz pénzügyi csoport elemzői. "Az EU-bővítés perspektívái" címmel készült tanulmányuk budapesti nemzetközi sajtóbemutatóján azt is elmondták, hogy Észt-, Lettországot és Litvániát, továbbá Ciprust és Máltát várják az eurózóna kibővítésének első körébe, ezek az országok már 2007-től felvételt nyerhetnek az európai monetáris unióba (EMU).

A növekedési és stabilitási egyezmény nem halott, hűtötte le a könnyű és gyors eurózónás csatlakozási ambíciókat Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza; a leendő EMU-tagok aligha számolhatnak kevésbé szigorú feltételekkel, mint az előttük járók, adta értésre. Egyúttal sajnálatosnak értékelte az egyezmény előírásának fellazítására tett kísérleteket, és miközben "kritikus kritériumként" újólag a költségvetési deficitre hívta fel a figyelmet, azt mondta, hogy "jó lenne várni a belépéssel" az euró előszobájának számító ERM II. árfolyamrendszerbe.

A bővítés várható hatásait elemezve Gregor Eder közgazdász, aki ugyancsak részt vett a tanulmány elkészítésében, a kockázatok közé sorolta a közösségi politikák és intézményrendszer késlekedő reformjait, a regionális és strukturális támogatási feltételek bonyolultságát. "Ezek már mostanra átláthatóbbá válhattak volna" - jegyezte meg, majd hozzátette, hogy ha nem kap a mainál nagyobb hangsúlyt a támogatás irányelve, akkor az Európai Unió elérheti azt a határt, amikor már nem lesz képes új tagok befogadására.

Kérdésre válaszolva Heise és Eder is elismerte, hogy a vizsgált országokban a belépés után akár fiskális válság is kialakulhat, egyrészt a magas deficit, másrészt az érkező uniós transzferek fogadására, a pályázásra, a társ- és előfinanszírozásra való lassú felkészülés következtében, valamint azért, mert az uniós pénzek beáramlása nem lesz optimális.