Fordulat Realbank-ügyben: teljes kártalanítás?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve jogelődje, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) felelősségére utal a Fővárosi Bíróságnak a közelmúltban a Realbank-ügyben hozott jogerős ítélete. A döntés hatályon kívül helyezte a megtámadott 1998. szeptember 4-i közgyűlési határozatokat, amelyek alapján - a mérleg elfogadásával, a tőkeleszállítással és egyidejűleg a hárommilliárd forintot meghaladó tőkeemeléssel - az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) közvetlen irányító befolyást szerzett a bankban. A bíróság leszögezte, hogy az ÁPTF által a pénzintézet élére kinevezett felügyelőbiztos szabálytalanul hívta össze a közgyűlést. Ebből erednek azok a formai és tartalmi szabálytalanságok, amelyek miatt nem lehetett érvényesen határozatot hozni. Így a mérleget szabálytalanul fogadták el, a tőkeleszállítás és -felemelés, vagyis az OBA közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzése is érvénytelen. Mindez azt jelenti, mondta a felperes részvényesek jogi képviselője, Strasszer Tibor ügyvéd, hogy a felügyelőbiztos, illetve az ÁPTF a Realbankot érintő intézkedéseivel "nem állt a helyzet magaslatán". A perben beavatkozóként fellépő Hidasi Gábor ügyvéd megfogalmazása szerint "a jogerős döntés felveti az ÁPTF felelősségét mindazokért a károkért, amit a felszámolás, illetve a bank működésének beszüntetése okozott". Ugyanis a felszámolást megelőzte egy olyan időszak, amikor a pénzintézet létezett ugyan, de bankként ténylegesen nem működött, nem fizetett ki betétet, nem fizetett a kötvényeseknek, a részvényeseknek sem, holott erre kötelezettséget vállalt.

Mint emlékezetes: az ÁPTF 1998. július 10-én rendelt ki felügyelőbiztost a bank élére. A biztos egyik feladata volt a közgyűlés összehívása a mérleg elfogadására, amelytől függően garantálni kellett a bank prudens működését, felemelni a tőkét, vagy megszüntetni a bankot, amit egyébként nem akartak. A szeptember 4-én megtartott közgyűlésen megállapították, hogy a pénzintézet saját tőkéje mélyen a mínusz tartományban van. A zártkörű tőkeemelésben egyedül az OBA vehetett részt. A közvetlen irányító befolyás megszerzésével a következő hetekben, hónapokban az OBA és az ÁPTF együtt döntött a Realbank további útjáról, amely végül 1999 februárjában felszámoláshoz vezetett. Szakértők szerint ebből arra lehet következtetni: a szeptemberi tőkeemeléssel a felügyeletnek, illetve az irányító befolyással bíró tulajdonosnak már nem igazán a bank üzemszerű működésének folytatása, sokkal inkább olyan helyzet megteremtése volt a célja, hogy a betétesek visszakaphassák pénzüket.

Az OBA kétségkívül helyt is állt - mondta Hidasi Gábor. A felszámolási eljárásban mindenki mást megelőzött a kielégítési sorrendben. Utána következhettek a kötvényesek, részvényesek és más károsultak. Az OBA mintegy hatmilliárd forintot már meg is kapott. Ezzel szemben a részvényesek, kötvényesek és egyéb károsultak bár kilencven százalékot már visszakaptak, hátrányosabb helyzetben vannak. Az ügyvéd azért avatkozott be a közelmúltban jogerősen lezárult perbe, mert - megbízóira figyelemmel - érdekében állt, hogy a vitás közgyűlési határozatokat semmisnek mondja ki a bíróság. Ezáltal ugyanis, mutatott rá, az ÁPTF, illetve a PSZÁF felelőssége jogalap szempontjából egyértelművé vált. Ez reményt adhat annak az általa képviselt 600 részvényesnek és 240 kötvényesnek, akik még ez idő tájt is pereskednek a PSZÁF-fal, valamint a betétbiztosítási alappal.

A felperesek érvelése szerint 1998 nyara előtt a bank nem működött szabályszerűen, a felügyelet pedig nem végezte el a szükséges ellenőrzéseket, illetve nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel az értékpapírpiacot védenie kellett volna. Úgy vélik: rá kellett volna mutatnia a részvénykibocsátás, -forgalmazás szabálytalanságaira, mint az utóbbit a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerősen meg is állapította. A felperesek azt is állítják, hogy 1998. július 10. után a felügyelet jogellenesen működtette a bankot. Álláspontjukat támasztja alá a közelmúltban hozott, a közgyűlési határozatokat megsemmisítő jogerős fővárosi bírósági ítélet. A döntésből kikövetkeztethető, hogy a Realbankkal történtek kinek a jogellenes magatartására vezethetők viszsza, és az is látszik, hogy a bankban volt pénz, hiszen a követelések kilencven százaléka már megtérült - fejtette ki Hidasi Gábor. Vélekedése szerint ha az ÁPTF, illetve az OBA megfelelően működteti, akkor megmenthette volna a bankot. Talpra állítani ma már nyilvánvalóan nem lehet. Így legfeljebb a kár öszszegszerűsége marad kérdéses, illetve nagyon is egyértelmű: vagyis az érintetteknek járna még a ki nem fizetett tíz százalék meg a hozamok.