Francia és német vezető politikusok egyre gyakrabban beszélnek a nyilvánosság előtt is a két ország esetleges uniójáról. Megfigyelők szerint egyfajta tartalékmegoldásról lenne szó arra az esetre, ha az Európai Unió leendő alkotmányára vonatkozó tárgyalások kudarcba fulladnának, vagy ha a 25 tagúra bővülő EU-t a lebénulás fenyegetné. Ekkor Párizs és Berlin a kül-, a védelmi, a gazdaság- és a szociálpolitika, valamint az oktatásügy közös intézésében lenne érdekelt. Megoldatlan ugyanakkor a folyamat demokratikus ellenőrzése.
A francia-német közeledés a Le Monde szerint régóta érlelődik, hol francia, hol német részről vetették fel, majd ejtették a másik fél felkészületlenségére hivatkozva. Komollyá az idén januárban vált a külön unió gondolata, amikor kiderült, hogy a francia és a német külpolitika nemcsak egyaránt ellenzi az Egyesült Államok akkor még csak tervezett iraki háborúját, hanem az is, hogy kisebbségben marad ezzel az ellenzéssel a kibővülő EU-ban.
Pascal Lamy, az EU (francia) kereskedelmi biztosa szerint "mozgósító utópiáról" van szó, amelyre azonban még egyik ország közvéleménye sem készült fel. Ráadásul a német politikai osztályban nagyon élénken él az atlanti preferencia, a Berlin-Washington kapcsolatrendszer hagyományosan erős.
A brit The Independent szerint a francia-német különunió tervében a szigetországi euroszkeptikusok annak bizonyítékát láthatják, hogy a kontinensen sem bíznak a páneurópai szuperállam megalakíthatóságában. A közös politikákhoz rendelendő közös struktúrák megalkotása fel sem merült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.