Francia-német unió?

Francia és német vezető politikusok egyre gyakrabban beszélnek a nyilvánosság előtt is a két ország esetleges uniójáról. Megfigyelők szerint egyfajta tartalékmegoldásról lenne szó arra az esetre, ha az Európai Unió leendő alkotmányára vonatkozó tárgyalások kudarcba fulladnának, vagy ha a 25 tagúra bővülő EU-t a lebénulás fenyegetné. Ekkor Párizs és Berlin a kül-, a védelmi, a gazdaság- és a szociálpolitika, valamint az oktatásügy közös intézésében lenne érdekelt. Megoldatlan ugyanakkor a folyamat demokratikus ellenőrzése.

A francia-német közeledés a Le Monde szerint régóta érlelődik, hol francia, hol német részről vetették fel, majd ejtették a másik fél felkészületlenségére hivatkozva. Komollyá az idén januárban vált a külön unió gondolata, amikor kiderült, hogy a francia és a német külpolitika nemcsak egyaránt ellenzi az Egyesült Államok akkor még csak tervezett iraki háborúját, hanem az is, hogy kisebbségben marad ezzel az ellenzéssel a kibővülő EU-ban.

Pascal Lamy, az EU (francia) kereskedelmi biztosa szerint "mozgósító utópiáról" van szó, amelyre azonban még egyik ország közvéleménye sem készült fel. Ráadásul a német politikai osztályban nagyon élénken él az atlanti preferencia, a Berlin-Washington kapcsolatrendszer hagyományosan erős.

A brit The Independent szerint a francia-német különunió tervében a szigetországi euroszkeptikusok annak bizonyítékát láthatják, hogy a kontinensen sem bíznak a páneurópai szuperállam megalakíthatóságában. A közös politikákhoz rendelendő közös struktúrák megalkotása fel sem merült.