Minden másnap egy halálos munkahelyi baleset

Magyarországon évente 150-160 ember hal meg munkahelyi balesetben. Egy munkahelyi baleset után milyen következményekkel kell számolniuk azoknak, akik túlélik a balesetet, és milyen következmények várnak a munkáltatókra?

Szakemberek szerint a fő probléma nem a munkavédelmi szabályokkal, hanem azok betartatásával van. Eltitkolják a balesetek jelentős részét; és ha jó néhányból ezek közül később komoly egészségkárosodás származik is, akkor a dolgozó már sehol sem fogja tudni érvényesíteni a jogait. Ez megoldódna, ha bevezetnék a munkahelyi balesetbiztosítás rendszerét.

A társadalombiztosítás folyósít úgynevezett baleseti táppénzt. Ha a munkaképesség csökkenése maradandó, akkor a dolgozó baleseti járadékot fog kapni, illetve ha munkaképesség csökkenése 67 % fölötti, akkor baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg - mondta Patasiné dr. Dualszky Katalin, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke. A társadalombiztosítási ellátások szempontjából nem veszik figyelembe, hogy a sérült hibás-e a balesetben. Egészen más a Munka Törvénykönyvén alapuló munkáltatói kártérítési felelősség, mert ebben az esetben már figyelembe veszik azt a kártérítés összegének meghatározásánál, hogy közrejátszhatott-e a sérült magatartása a baleset bekövetkezésében, vagy sem.

Patasiné dr. Dualszky Katalin szerint olyan átlagkeresetet kell kapnia a munkavállalónak a táppénz figyelembe vételével is, mint ha nem lenne beteg. Számítható egyfelől elmaradt jövedelem: amennyiben rokkantnyugdíjas lesza dolgozó, akkor járadékot kell részére megállapítani, aminek összege azonos lesz a kalkulált jövedelmével, fizetésével. Hogyha olyan súlyos sérülést szenvedett, ami életvitelét teljes egészében megnehezíti, akkor úgynevezett nem vagyoni kárra is igényt tarthat - a kert megművelésének elmaradása, a házépítés félbeszakadása, a háztartási kisegítő igénybe vétele mind-mind olyan tétel, amely a kártérítés alapjául szolgálhat. Ezeket a bíróság részletesen, egyenkénti kártérítési tételenként vizsgálja.

Mindezt a munkáltatónak kell kifizetnie, méghozzá oly módon, hogy minden, munkáltató által fizetendő összegbe be kell számítani azt az összeget, amit a társadalombiztosítás kiutal. Úgy kell a munkáltatónak kiegészítenie az egyes kártérítéseket, hogy a munkavállaló olyan helyzetbe jusson, mintha nem történt volna meg a baleset - de a munkáltató a társadalombiztosítás által már fizetett összeget beszámítja az ő kártérítési összegébe. Erre azért van szükség, mert a káron szerzést tiltja a törvény. Nem lehetséges az, hogy valaki egyszerre baleseti táppénzt is, és munkabért is kapjon. Ezeket halmozni nem lehet. Ugyanakkor a munkáltató által fizetendő kártérítés összegénél már figyelemmel kell lenni arra is, hogy volt-e sérülti közreműködés, mert az akkor száz százalékos mértékben az ő kártérítési összegét csökkentheti. (MR)