Most érdemes német céget venni

Jelentősen élénkült az érdeklődés a magyar cégek körében németországi leányvállalatok iránt az utóbbi hónapokban, s enyhültek a korábban szigorú adminisztratív korlátozások is. Részben ennek, részben a közelgő EU-csatlakozásnak tulajdonítható, hogy már ezer fölé becsülhető azoknak a németországi cégeknek a száma, amelyek magyar tulajdonban vannak, bár pontos számot statisztika vagy felmérés hiányában lehetetlenség mondani. Szakértők szerint a magyar vállalatoknak most különösen érdemes német céget alapítaniuk - pontosabban venniük. A német vállalati jog és a cégbejegyzési eljárás sajátosságai miatt ugyanis az új társaság alapításánál jobban megéri egy bejegyzett, működésre kész cég megvásárlása.

Három ok miatt is most különösen érdemes németországi céget vásárolni - véli Zöller Katalin, a társasági jogra szakosodott Nagy, Zäh und Partner müncheni ügyvédi iroda jogásza. Egyrészt a jelenlegi, a világháború óta nem látott mértékű németországi csődhullám következtében nagyon sok olyan cég kerül a csődöt megelőző utolsó fázisként hitelezői védelem alá, amely ilyenkor olcsón "kimazsolázható": értékes termelőeszközei, bejáratott piaci kapcsolatai jól hasznosíthatóak.

Másrészt éppen a sok csőd miatt jelenleg igen rossz a fizetési morál Németországban, s a magyar vállalatok ottani kereskedelmi partnerei gyakran jobban örülnek annak, ha a magyar partner németországi bejegyzésű leányvállalatával állnak kapcsolatban, mint ha a magyarországi anyacéggel (így ugyanis vita esetén mindenképpen Németországban zajlik a per). Harmadrészt pedig az EU-csatlakozás közeledtével mind többen gondolkodnak el azon, hogy érdemes lenne Németországban dolgozni. A munkaerő-áramlás korlátozása azonban éppen Németország esetében marad még fenn néhány évig a csatlakozást követően is. Sokaknak érdemes lehet elgondolkodniuk azon, hogy nem munkavállalóként, hanem vállalkozóként próbálnak szerencsét - javasolja Zöller Katalin.

Az EU-csatlakozáshoz közeledve az utóbbi időben meg is nőtt a magyarok németországi cégalapítási kedve. Ma már ezer fölé becsülik azoknak a magyar vállalkozásoknak a számát, amelyek németországi leányvállalattal bírnak - mondta lapunknak Gombai Nagy Károly, az ITD Hungary német referense, hangsúlyozva, hogy ez igen elnagyolt becslés, pontos számot mondani pedig lehetetlen, hiszen nincsen sem bejelentési kötelezettség, sem statisztika, sem felmérés ezekről a cégekről. Az azonban egyértelműen tapasztalható, hogy a közelmúltban jelentősen könnyítettek a magyar cégalapítók elé állított, bújtatott adminisztratív akadályokon Németországban, s így kezd ténylegesen is megvalósulni a papíron már 1994 óta létező letelepedési szabadság a vállalkozók számára.

Az új cég alapításánál azonban sokszor jobban megéri egy bejegyzett, működésre kész, ám működését még el nem kezdett cég megvásárlása - tanácsolja Zöller Katalin. Ilyenek ügyvédi irodákon keresztül beszerezhetőek. Utána ugyan meg kell változtatni a nevüket, székhelyüket, tevékenységi körüket, de ez sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint teljesen új társaságot létrehozni.

A cégalapításra vonatkozó szabályok egyébként az EU-ban igen eltérőek. Nagy-Britanniában gyakorlatilag nulla alaptőkével létrehozható már a magyar kft.-nek megfelelő cégforma (ltd.), akár egyetlen alapítóval is, de nagyon szigorúan ellenőrzik a könyvviteli, mérlegkészítési előírásokat, amelyek második megsértése leggyakrabban már a nyilvántartásból való törléssel jár együtt. Németországban vagy Ausztriában éppen fordítva van: magas ugyan a kft. minimális alaptőkéjére vonatkozó követelmény, de nem szankcionálják szigorúan a könyvviteli lazaságokat. Szakértők szerint a legtöbb esetben kft.-t (GmbH-t) érdemes alapítani, pontosabban venni.

Ha egy tagállamban jóval szigorúbb a társaságalapítás, mint egy másikban, és a joggyakorlat szemet huny a létrehozás helye szerinti névleges működés felett, akkor nyilván a számukra kedvezőbb országban jegyeztetik be magukat előszeretettel a cégek, és otthon csupán fióktelepként funkcionálnak. Az alapítással megkerülhetik tehát a hazai jogot. A tagállamok ez ellen csak nagyon korlátozottan védekezhetnek, így akkor, ha igazolják, hogy a hitelezői közérdek sérül a bejegyzéssel - hangsúlyozta a

Világgazdaság megkeresésére Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az Európai Bíróság (EB) vonatkozó "jogteremtő" ítéletei ugyanis a cégalapítással, székhelyáthelyezéssel kapcsolatban következetesen a tőkemozgás szabadságát, a vállalatmobilitást segítik elő.

Már ezernél is több magyar tulajdonú vállalat működik az EU legnagyobb tagállamában VG-exkluzív

-->