Párizsban csaknem harmincéves tilalom után ismét foglalkoznak a magas épületek engedélyezésének tervével. A városháza az üzleti és lakásingatlan iránti erős kereslettel indokolná a korlátozás enyhítését, továbbá azzal, hogy utat kell nyitni az új építészeti megoldásoknak, amelyekkel elkerülhető a város múzeummá válása.
Az 1974-ben elrendelt tilalom után az építési magasságot 31 méterben, illetve 8 emeletben határozták meg, ami a történelmi belvárosban 25 méter volt. A Párizs nyugati kapujában álló felhőkarcoló-negyed (a "Dé-fense") és az egyik déli negyedben felhúzott Montparnasse-torony még a korlátozások előtt épült. A tilalomtól a mostani, szocialista irányítású városháza azért szeretne szabadulni, mert Bertrand Delanoe polgármester még a választási kampányában 50 ezer új lakást ígért, miközben a város számára új területek már alig állnak rendelkezésre.
A főváros korábbi jobboldali vezetése megdöbbenésének adott hangot, a zöldek képviselői pedig hadüzenetként értékelték a bejelentést. A tiltakozásra válaszolva a párizsi városháza sietve közölte, hogy a történelmi negyedekben - tehát a Louvre és a Notre-Dame, továbbá a sugárutak környékén - továbbra sem emelnek magas épületeket, ezek számára inkább a külső kerületekben kívánnak helyet teremteni, ahol vegyes az építészeti összkép. A terv kritikusait ezek a válaszok nem nyugtatják meg, mert szerintük a város hagyományos körvonalait (a "skyline"-t) ezzel is el lehet csúfítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.