Az ügynökség átfogó, kérdőíves felméréseken alapuló tanulmánya szerint a tizenkét jelölt államban átlagosan 44,44 óra a tényleges heti munkaidő, míg az EU-ban csupán 38,19.
Ezzel összhangban térségünkben majdnem kétszer akkora a hetente 45 óránál többet dolgozók aránya, mint a tizenötökben (21 helyett 38 százalék). A 29 óránál rövidebb munkahétnél fordított az arány: a jelölt országokban 10, az EU-ban 16 százalék az ilyen rövid időt dolgozók aránya. Ez nem utolsósorban azzal függ össze, hogy a részidős foglalkoztatás sokkal kevésbé elterjedt Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén. Míg az EU-ban az alkalmazottak 18 százaléka részidőben dolgozik, addig a tizenkettek esetében ez a szám mindössze 8 százalék. Magyarországon ez a ráta még kisebb, mindössze hat százalék.
Persze az egyes államok között is nagy eltérések figyelhetők meg a ledolgozott órák számát illetően. A szlovének nem egészen 40, a lengyelek viszont átlagosan több mint 45 órát töltenek munkával minden héten. Magyarország 42,9 órás mutatójával a regionális középmezőnyben helyezkedik el. Az egyes ágazatok közül a mezőgazdaságban regisztrálták a leghosszabb tényleges munkaidőt (52 óra hetente), az egyéb szolgáltatások kategóriájában viszont csupán 37,12 a térségi átlag. A foglalkoztatási kategóriák közül az önálló foglalkozásúak adtak számot a leghosszabb munkaidőről mind az uniós, mind a jelölt országokban.
A munkába való utazással eltöltött idő hazánkban a leghoszszabb. A felmérés szerint a magyar munkavállalók naponta átlagosan 51,2 percet töltenek utazással, ami a legrosszabb eredmény, és jó öt perccel haladja meg a térségi átlagot. Az uniós polgárok itt is jobb helyzetben vannak: ők átlagosan csak 37,5 percet fordítanak egy nap során a munkahely és az otthon közötti utazásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.