Új európai remények

Hosszú idő óta először olyan hónapot tudhatunk magunk mögött, amikor a híradások többsége egyértelmű optimizmusról tanúskodott a világgazdaság közeljövőjét illetően.

A konjunktúraciklus mélypontjáról való elmozdulás leglátványosabb jele az Egyesült Államok harmadik negyedéves GDP-növekedése: a negyedéves bővülés évesített üteme 7 százalék feletti, rég nem látott mértékű. Igaz, az USA gazdaságára már eddig is úgy tekintettek a kutatók, mint amely az év elején kilábalt a recesszióközeli állaspotból.

Október elején az Európai Bizottság már azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a tizenkettek megkezdték talpra állásukat. Az unió vezető gazdaságában, Németországban a legnagyobb bizonyosságot a fellendülés kezdetére a hónap végén publikált német Ifo-index tetemes javulása szolgáltatta. Az országban a harmadik negyedévben szolid GDP-növekedésre számítanak. A feldolgozóipar is a vártnál jobban teljesít, a növekedés augusztusban meghaladta az elemzői prognózisokat.

Jóllehet a kilátásokat illető várakozások egyértelműen kedvező fordulatot vettek, arról ma még nem beszélhetünk, hogy mindez kockázatok nélküli erősödést jelezne elő a régió számára. A visszacsúszás lehetősége továbbra is benne van a levegőben, a kockázatok azonban mára némileg csökkentek. A legnagyobb aggodalomra okot adó tényező a munkanélküliség lehet, annak szintje ugyanis a növekedés beindulásával várhatóan emelkedni fog.

A világgazdasági konjunktúra javuló állapotára utal, hogy a közel 10 éve recesszióval küzdő Japán is pozitív trendekről számolt be az elmúlt hetekben. Az ország GDP-je a második negyedévben éves szinten 3,9 százalékkal bővült, a bizalmi indexek pedig immáron harmadik hónapja folyamatos növekedést mutatnak. A munkanélküliség szintje ráadásul kétéves mélypontra esett. Az ázsiai országban idegességre elsősorban a jen erősödése adhat okot, erre azonban elemzők szerint középtávon a piac automatikusan ad majd az ország számára kedvező választ. (LGA)