Újra jöhet a horvát jobboldal
Az AFP szerint az újabb hatalomváltás esetén a koalíció azért bukna, amit nem tett meg, míg az előző választáson a HDZ azért veszített, amit megtett. A parlamenti ciklus végén megvont mérlegben a koalíció javára írják, hogy kivezette Horvátországot a nemzetközi elszigeteltségből, az ország benyújthatta az EU-tagságra vonatkozó kérelmét, közeledett a nyugati katonai szövetséghez. Az előző kormány idején Zágráb még olyan elismertséget sem kapott, mint a NATO-békepartnerséggel kitüntetett szovjet utódállamok.
A belpolitikát illetően azonban több mulasztást is felrónak az Ivica Racan szociáldemokratái által vezetett koalíciónak. Hibáztatják mindenekelőtt a 18 százalékos munkanélküliségért, továbbá azért, hogy nem számolta fel a korrupciót, illetve nem tudott úrrá lenni a belső vitáin.
Az előző választásokat súlyos vereséggel záró HDZ viszont újjászervezte erőit, és nyilatkozataiban elhatárolódik a 90-es években követett kurzustól. A párt mindenekelőtt szabadulni igyekszik a nacionalista megbélyegzettségtől, és önmagát modern konzervatív pártként határozza meg. Eszmei-politikai síkon a német CDU-t jelöli meg modellként, választási hirdetéseiben pedig feltűnik Edmund Stoiber bajor miniszterelnök. A párt miniszterelnök-jelöltje, Ivo Sanader kijelentette, hogy nem érdekelt a múltról folytatandó vitákban, hanem előretekint. A nacionalista hajlamra vonatkozó vádakat igyekezett azzal a bejelentéssel eloszlatni, hogy hatalomra jutása esetén normalizálná az ország kapcsolatait a balkáni háborús ellenfeleivel, mindenekelőtt Szerbiával és Boszniával. Sanader esélyeit nagyban befolyásolhatja, hogy miként viselkedik a választások után a mostani koalícióban részt vevő parasztpárt.
Nyilatkozatai ellenére a HDZ-t sokfelé minősítik továbbra is nacionalistának. A Financial Times irányzatot lát abban, ahogy Szarajevóban és Belgrádban is megerősödtek a nemzeti pártok, most pedig a lap zágrábi tudósítója szerint tudjmani örökséggel terhelt HDZ készül visszatérni.
