Nem alkotmányellenes a magánnyugdíj-pénztárak bevezetése

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerre való átállás, azaz a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése nem sérti az alkotmányban deklarált szociális biztonsághoz való jogot, illetve a jogbiztonság követelményét.

Az Alkotmánybíróság elutasította az egyes társadalombiztosítási, valamint szociális tárgyú törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat, mivel nem állapítható meg a társadalombiztosítási nyugdíjban részesülők szociális biztonságának veszélyeztetettsége.

A testület álláspontja szerint ez a veszélyeztetettség akkor áll fenn, ha az állam a nyugdíjak értékállandóságát a gazdaság teljesítőképességéhez mérten szükségtelenül és aránytalanul csökkenti, vagy közérdekből ugyan, de olyan szolgáltatáscsökkentéseket vezet be, amelyek a társadalombiztosítási rendszer működőképességét veszélyeztetik, illetve a biztosítottak ellátását a minimálisan elfogadható szint alá csökkentik.

A határozat szerint az alkotmányból nem vezethető le, hogy a 42 éven aluli pályakezdő biztosítottaknak "szerzett" szociális alapjoga lett volna a társadalombiztosítási nyugdíjra, mint kizárólagos ellátási formára. A jogosultak az új rendszerben nem válnak ellátás nélkülivé, az állam az ellátási kötelezettségének egy megváltozott intézményrendszer keretei között tesz eleget. Az sem volt megállapítható, hogy a jogalkotó nem biztosított kellő időt az új rendszerre való átállásra.

"Nem alkotmányellenes, ha a jogalkotó - gazdaságpolitikai megfontolásokból - három gyermekig teszi lehetővé a nők javára a járulékfizetés nélküli évek szolgálati időbe való beszámítását" - olvasható a közleményben.

A határozat szerint nem ütközik az alkotmánynak a szociális ellátás biztosításáról szóló rendelkezésébe az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának időtartamára vonatkozó szabályozás sem.

Az Alkotmánybíróság szerint az árvaellátásra jogosító életkornak 25. életévben való maximálása miatt nem állapítható meg az alkotmány ifjúság érdekeinek védelmére vonatkozó rendelkezésének sérelme.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülő nő élettani állapotára tekintettel folyósított szolgáltatás, amely - a szülés természeténél fogva - a gyermek apjához, egyéb családtagjaihoz és a gyermeket gondozó más személyekhez nem kötődhet.

A határozat szerint nem tartalmaz a házasságban élőkkel szembeni diszkriminációt az időskorúak járadéka folyósítási feltételeinek eltérő szabályozása attól függően, hogy az időskorú személy egyedülálló, vagy házasságban, élettársi kapcsolatban él. Az indokolás szerint a jogalkotó célja az egyedül élő idősek nehezebb megélhetésére figyelemmel a két csoport életfeltételei között meglévő különbségek kiegyenlítésére törekvés.

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint nem tekinthető alkotmányellenes mulasztásnak, hogy a jogalkotó nem fogadott el olyan rendelkezést, amely szerint a sorkatonai, vagy polgári szolgálat időtartamát járulékfizetés nélkül is magánnyugdíjszerző időnek kell elismerni.(MTI)