Pontosították a lakásrendelet hatálybalépésének időpontját

A lakástámogatási rendszer változásának nincs visszamenőleges hatálya, a már megkötött szerződésekre a korábban rögzített szerződési feltételek, kamatplafonok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy fix, vagy változó kamatperiódust választott-e az ügyfél - erősítette meg Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdán a kormányülést követő sajtótájékoztatón.

Az új lakástámogatási rendszer a kihirdetését követő tizedik napon, azaz december 22-én lép életbe. A december 12-ig megkötött és ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződéseknél, ha ezeket december 22-ig a bank befogadja, még a korábbi feltételek mellett köthetnek szerződést az ügyféllel.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: a lakástámogatási rendszerben a kormány érvényesítette a jegybanki kamatemelés következményeit és igazságosabbá tette a teherviselést az adófizetők és a hiteligénylők között.

Emlékeztetett rá, hogy a kormány júniusban alakította át a lakástámogatási rendszert, amikor a jegybanki alapkamat még hat százalékponttal alacsonyabb volt a mostaninál.

Szavai szerint ezt a változást nem lehetett figyelmen kívül hagyni, így a kamatemelés terhén fele-fele arányban osztoznak az adófizetők, illetve lakáshitelt igénylők.

Gál J. Zoltán elmondta, hogy a lakáshitel-állomány az idén várhatóan 700 milliárd forinttal bővül, és eléri az 1500 milliárd forintot. Változatlan feltételek mellett jövőre további 500 milliárd forinttal emelkedne. Hozzátette, hogy a kamatemelést követően a lakástámogatás irreálisan kedvezővé tette a lakásvásárlást és irreálisan megnövelte a költségvetés terheit.

Az idén a költségvetés 80 milliárd forint kiadással számol a lakáshitelek támogatásával összefüggésben, ami jövőre változatlan feltételek mellett a duplájára is emelkedhetett volna.

Gál J. Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány a megtakarítások ösztönzése és a költségvetési kiadások csökkentése miatt döntött a rugalmasabb támogatási rendszer mellett.

Példaként említette, hogy jelenleg nyolc százalékos állampapír-hozamot alapul véve az állami támogatás új lakás vásárlása esetén 4,8 százalék, használt lakás esetén pedig 3,2 százalék.

Az ügyfélkamat így új lakás vásárlásánál 8 százalékra, a használtnál pedig 9,6 százalékra változik.

A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kamatszint csökkenésével a jövőben az ügyfelek terhei is csökkenhetnek. A változás a kormány szándéka szerint inkább az új lakások építését szolgálja, míg a használt lakások iránti kereslet várhatóan mérséklődik.

Így jövőre a hitelállomány növekedése várhatóan 150 milliárd forint lesz, a költségvetés terhe jövőre 10 milliárd forinttal, 2005-ben pedig ennél jelentősebb mértékben csökken. (MTI)