A kormány elhalasztja az euró bevezetését?

Az elemzők várakozása szerint a kormány várhatóan egy vagy két évvel, 2008-ról 2009-2010-re halasztja az euró bevezetését - összegzi a Reuters hírügynökség az elemzők véleményét januári felmérésében.

Az elemzők szerint az államháztartás hiánya az idén a GDP 4,6 százalékát (ennyi a pénzügyminiszter-jelölt prognózisa is), jövőre 3,8 százalékát éri el. A folyó fizetési mérleg deficitje is csak lassan csökken: a 2003-ra előre jelzett 4,65 milliárd euróról az idén 4,51 milliárd, 2005-ben 4,2 milliárd euróra.

A 4 százalékos 2005 végi inflációs cél tavalyi kijelölése óta most először az elemzők kérdőjelet tettek az euró program másik alapeleme, a megfelelő ütemű inflációcsökkentés mellé is: januárban már a 2005 decemberi áremelkedést 4,3 százalékra várják.

Az elemzők szerint a januári események "alapjaiban írják át a magyar gazdaság középtávra várható pályáját". Világossá vált, hogy nem csökkenthető a korábban tervezett ütemben az államháztartás hiánya és az infláció, magas marad továbbá a folyó fizetési mérleg deficitje, és - főképp külföldi elemzők szerint - továbbra is jelentős marad a forint árfolyama körüli bizonytalanság.

A kijelölt pénzügyminiszter 3,8 százalékról 4,6 százalékra változtatta a 2004-es államháztartási deficit várható mértékét, és a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést ígért.

A bejelentéseket követően az elemzők 0,3 százalékponttal emelték konszenzusukat az idei hiányra, pont a kormány új céljának szintjére, 4,6 százalékra, 2005-re pedig 0,2 százalékponttal magasabb, 3,8 százalékos hiányt jósolnak. Ezek a számok jelentősen felette vannak a középtávú makrogazdasági pályában előre jelzett szinteknek, megkérdőjelezve, hogy idejében az elvárt három százalék alá csökkenthető a hiány a 2008-as euró csatlakozáshoz.

A felmérést ismertető sajtótájékoztatón Barcza György, az ING Bank elemzője elmondta: nagyfokú bizonytalanság jellemzi az előrejelzéseket, mert ma még nem látható, hogy hogyan alakulnak a költségvetés számai.

Úgy vélte, jelenleg nincs hiteles fiskális pálya, és a kijelölt pénzügyminiszter által bejelentett 120 milliárd forintos megszorító intézkedés nem biztos, hogy elegendő az idei évre tervezett 4,6 százalékos GDP arányos államháztartási hiány eléréséhez.

Januárban az elemzők konszenzusa szerint a 2002 februári szintre, 6,25 százalékra emelkedett az infláció a decemberi 5,7 százalékról.

Az elemzők többségének véleménye szerint a következő két hónapban az MNB nem változtat irányadó alapkamatán, a második negyedévtől azonban megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, amelyek az év végére három százalékponttal vihetik lejjebb a 12,5 százalékos kamatot.

Az elemzők szerint az euró bevezetésének csúszása ellenére hihető az a terv, hogy a forint még az idén, vagy jövőre egy új középparitás mellett beléphet az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe.

Magyarország az EU-csatlakozók közül az egyetlen, amely a minimum elvárt két évnél hosszabb időt szeretne eltölteni az árfolyampolitikát korlátozó, 30 százalék széles ERM-sávban, a hivatalos érvek szerint azért, mert az ERM-tagság nagyobb stabilitást adna a forintnak.

A csatlakozásig a belépési árfolyam körüli spekuláció növeli a magyar piacok körüli bizonytalanságot - áll a felmérés összefoglalójában.

Az ERM-csatlakozáskori árfolyamot a külföldi elemzők a piaci árfolyamnál gyengébb szinten jelezték előre, míg a hazaiak jóval erősebb forint árfolyammal számolnak. Ez arra utal, hogy a külföldi elemzők véleménye szerint indokolt a jelenleginél jóval gyengébb árfolyam az ingatag magyar egyensúlyi mutatók miatt.

A UBS londoni elemzői szerint csak az "erős forint politika" feladása, és jelentős költségvetési szigorítások vezethetnek olyan ERM-csatlakozáshoz, ami nem okoz ellenőrizhetetlen piaci hullámokat. Úgy vélik, az ERM-belépés elhalasztása egy lazább költségvetési politika érdekében azonnali forintzuhanáshoz vezethet.(MTI)