A lakosság ötöde irányítottan gyógyulhat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMa jelenik meg a közlönyben az irányított betegellátási rendszer (IBR) kiterjesztésére szóló pályázat. Az egészségügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az ágazat reformja több e modellnél, ám annak vázául szolgálhat. Kökény Mihály szerint e szisztémában olyan érdekeltségi rendszer működik, amely költségérzékeny magatartásra ösztönzi a betegek ellátását szervezőket.
A modellkísérlet 1999-ben Veresegyházon indult. Lényege: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fejkvóta alapján finanszírozza a betegek egészségmegőrzését, szűrését, gondozását és teljes körű gyógyítóellátását. Sajátjaként gazdálkodik a fejkvótával, s megtakarításait a háziorvosi praxisok, szakrendelők fejlesztésére fordíthatja.
A Magyar Kórházszövetség elnöke állítja: ha hosszú távon abban teszik érdekeltté az orvoscsoportokat, hogy minél kisebb költséggel lássák el a betegeiket, azok súlyos szövődményekkel kerülhetnek kórházba. Ajkay Zoltán szerint ez jelentős kiadást okozhat a biztosítónak is.
A kórházszövetség aggályait sem a miniszter, sem az OEP főigazgatója nem osztja. Matejka Zsuzsanna szerint mivel a megtakarításokat maximálják, s bizonyos szint fölött degresszív finanszírozást alkalmaz a biztosító, nem érdekelt az ellátást szervező a költségek maximális lefaragásában. A biztosító minősíti az egészségügyi intézményeket, ami kizárja a betegek "alulkezelését".
Ma 1 millió biztosított egészségügyi ellátását 11 szervező intézmény végzi, a pályáztatással 2 millió lakost vonnak be e körbe. A tapasztalatok szerint a kis kockázati közösség nem biztonságos, a hatékony ellátáshoz legalább 75 ezer lakosra van szükség - mondta a főigazgató. Pályázhatnak háziorvosi praxisok, szakrendelők, kórházak is. Kökény azt is elmondta: a kórháztörvény alkotmánybírósági elvetése ellenére is folytatják az egészségügy átalakítását. A meglévő jogszabályok ugyanis lehetővé teszik az intézmények társaságokká alakulását, s a tőkebevonást.
A törvénnyel egységes keretbe kívánták volna terelni a privatizációt. A magántőke bevonásra egyébként az ellátás feltételeinek javítása végett van szükség. Megtudtuk: a kormány hamarosan foglalkozik azzal a 40 milliárd forintos hitelkeret folyósításával, amelyet az egészségügyi vállalkozásoknak szánnak. A befektetéseket nem a kórháztörvény, hanem a pénzügyi és gazdaságpolitika befolyásolja, amelyre az új pénzügyminiszter kinevezése bizonyára kedvezően hat - mondta Kökény. (VG)
