A Svédületes programsorozat rajtja

A magyar-svéd üzleti és kutatási fórum mai alakuló ülésével egész éves programsorozat kezdődik, amelynek a célja a két ország kapcsolatainak az eddiginél is szorosabbra fűzése. A rendezvénysorozat négy fő területre összpontosít, benne a gazdasági, kereskedelmi, tőkekapcsolatokra, továbbá a regionális kooperációra. Svédország kiemelkedően fontos tőkepartnere Magyarországnak.

Nem véletlen, hogy mind a magyar, mind pedig a svéd kormányfő részt vesz és beszédet mond a magyar-svéd üzleti és kutatási fórum mai, budapesti alakuló ülésén. Ezzel kívánják hangsúlyozni a két ország kapcsolatainak fontosságát, a kétoldalú együttműködésre irányuló budapesti és stockholmi kormányzati szándékot. Az alakuló ülésre időzítették Göran Persson svéd miniszterelnök, a kormányzó svéd szociáldemokrata párt elnökének egynapos budapesti munkalátogatását, amelyre Medgyessy Péter hívta meg. A fórum létrehozásának célja a két ország közötti információcsere elősegítése, hálózat létrehozása a két állam vezető képviselői között, továbbá közös tapasztalatok kialakítása hosszú távú kapcsolatok érdekében.

További célkitűzés mindkét ország versenyelőnyének támogatása együttműködésen, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységen keresztül, tapasztalatcsere formájában. Az alakuló üléssel tulajdonképpen kezdetét veszi a Svédületes svéd-magyar randevú 2004 nevet viselő, egész éven át tartó rendezvénysorozat, amely a kapcsolatok számos területét öleli majd fel.

Magyarország európai uniós csatlakozásával vélhetően amúgy is még szorosabbra fonódnak a két ország kapcsolatai, amelyeket - kereskedelmi és tőkebefektetési téren főként - a dinamizmus jellemez. Igaz, tavaly - legalábbis az első tizenegy havi adatok alapján - az előző évinél nagyságrendekkel rosszabbul teljesített a Svédországba irányuló magyar export, amely 24,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában regisztrálttól, de ennek elsődleges oka a kiugróan magas bázis volt. 2002-ben ugyanis közel megötszöröződött a magyar kivitel értéke az előző esztendőhöz képest, ezen belül 635,6 százalékot teljesített a magyar gépek, gépi berendezések svédországi értékesítése.

Ez egyébként részben a svéd tőke jelentős magyarországi befektetéseinek, részben pedig - s ehhez kapcsolódóan is - a Gripen-ellentételezési programnak köszönhető. 2001 végén született meg az ellentételezési megállapodás a Gripen International és a gazdasági minisztérium között a vadászrepülőgép-beszerzés fejében. Ennek értelmében a svéd partner 191 milliárd forint értéket meghaladó ellentételezési kötelezettséget vállalt, ezen összeg 32 százaléka befektetések végrehajtására megy.

A Magyarországon befektetett svéd tőke jelenlegi kumulált értéke 910 millió euróra rúg. A részben vagy egészben svéd tulajdonú cégek száma meghaladja a 400-at, amelyek együttesen közel 13 ezer embernek biztosítanak munkát. További sokatmondó adat, hogy mindazon hat svéd multinacionális cég jelen van már Magyarországon, amely szerepel a világ száz legnagyobb multinacionális vállalkozása között. Az ágazatokat tekintve ezek az invesztíciók igen széles spektrumon helyezkednek el: felölelik a telekommunikáció (Ericsson), az elektrotechnikai ipar (ABB), a gépjárművek (Volvo, Scania), az építőipar (Skanska, NCC), a gépgyártás (Atlas Copco, ITT-Flyght), a háztartási gépek (Electrolux), a csomagoló- és papíripar (Tetra-Pack, Stora-Enso) területét.

Különösen kedvező egyébként, hogy az elmúlt időszakban - a világgazdaság gyengélkedésének dacára - folyamatosak voltak részben az új befektetések, részben pedig a meglévő itteni svéd beruházások fejlesztései. Az Electrolux 2003 elején végrehajtott, mintegy 100 millió euró értékű tőkeemelése például a jászberényi Electrolux-Lehel Kft.-ben nemcsak a termelés és az export bővülését tette lehetővé, egyben a beszállító vállalatok számára is új lehetőségeket nyit meg. Az Electrolux emellett nyíregyházi beruházását is bejelentette: közel 65 millió euróért nemcsak egy új üzemet létesít, de egyben odatelepíti a legkorszerűbb hűtőgépgyártási technológiát. (Ráadásul 600 új munkahelyet teremt egy olyan régióban, amelynek fejlesztése a magyar kormányzat számára kiemelten fontos.) Az új gyárral Magyarország lesz az Electrolux legnagyobb hűtőkészülék- és fagyasztóláda-gyártó bázisa Európában. Az új üzemben gyártott termékek nagy részét nyugat-európai, közép- és kelet-európai, oroszországi és ukrajnai piacokra szánják.

Hasonlóan bővít az Ericsson is, amely az elmúlt tíz év során az egyik meghatározó, aktív szereplőjévé vált a hazai távközlési rendszerek kiépítésének. Becslések szerint a cég ebben az időszakban mintegy 8 milliárd forintnyi befektetést hajtott végre a magyar távközlési ágazatban.

A sort lehetne folytatni például a Volvóval (1 milliárd forintos beruházás, száz főt foglalkoztató, 1200 jármű kiszolgálására alkalmas szervizüzem); a világ legnagyobb faipari konszernjével, a Stora Enso magyarországi leányvállalatával, a StoraPapírker Rt.-vel (növelte raktárkapacitását és új logisztikai rendszert épített ki); vagy éppen a Skanska építőipari céggel (a Ferihegy 2B terminál bővítése, a budaörsi IKEA, az East-West Business Center, a Westend üzletközpont).

A magyar kormány kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a kutatás-fejlesztés terén is valósuljanak meg befektetések, együttműködés. E téren a Wallenberg-csoport építette ki Magyarországon a kelet-közép-európai piacok tekintetében regionális, illetve oktatási bázisát. Az Astra-Zeneca gyógyszeripari konszern új magyarországi kutató-fejlesztő bázisa a klinikai kísérletek 5 százalékát végzi az anyacég számára. Az Ericsson konszern 2002-ben hozta létre a 400 fős Ericsson Magyarország Kutató-Fejlesztő Központot, mely kiemelkedő jelentőségű az anyacég csúcstechnológiát képviselő szoftverfejlesztő rendszerében. (NVZs)