Ecostat-tanulmány: növekedni fog az államháztartási hiány

A reálgazdasági folyamatok, ezen belül is a kivitel javulásával, és a korábbinál nagyobb államháztartási hiánnyal számol az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet csütörtökön megjelent legújabb előrejelzésében. Az intézet 260 forint/euró árfolyamot prognosztizál az év végéig, ami megegyezik a korábbi prognózisával.

A decemberihez képest három helyen módosította 2004-es előrejelzését a most megjelent januári elemzésében az Ecostat: a GDP arányos államháztartási hiányt a korábbi 3,9 százalékról 4,6 százalékra, a fogyasztói árindexet, a korábbi 6,1 százalékról 6,2 százalékra, a külkereskedelmi deficitet pedig a decemberi 4,0 milliárd euróról 4,5 milliárd euróra változtatta.

Az ipari termelés az év első 11 hónapjában 5,5 százalékkal emelkedett, a kutatóintézet megállapítása szerint az év végéig további bővülésre lehet számítani. Az export dinamikája még mindig meghatározó, a belföldi értékesítés alig 1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kiviteli lehetőségek javulásával s a belföldi értékesítés lassú növekedésével számolva, az ipari termelés 6,5 százalékkal emelkedhet 2004-ben - vélik a kutatók.

Az építőipar termelése novemberben a várakozásoknál kisebb mértékben bővült, éves átlagban 0,1 százalékos volt a növekedés. Decemberi adatok az előző évi magas bázis miatt - az Ecostat előrejelzése alapján - szintén alacsonyabbak lesznek, így éves átlagban 0,5 százalék körüli emelkedés várható. A lakásépítések csökkenését is figyelembe véve - a lakáshitelezések felfutása előtti dinamikával számolva - 5 százalékos növekedést prognosztizál az Ecostat.

A folyó fizetési mérleg novemberben elérte a 4,1 milliárd eurót. Év végéig a hiány - magas decemberi tőkekiáramlással kalkulálva - meghaladhatja a 4,8 milliárd eurót - áll az előrejelzésben.

Megállapításuk szerint 2003-ban a folyó hiány emelkedése mellett a nem adóssággeneráló tőkeegyenleg romlott leginkább. Ez utóbbi elsősorban a magyarországi cégek külföldi tőkebefektetéseivel, valamint a csökkenő külföldi közvetlen tőkebeáramlással magyarázható. Az idén a fiskális politika változásától függően a beruházások élénkülésével a nem adóssággeneráló finanszírozás némileg javulhat. Az export várható növekedése ugyanakkor jelentős import bővülést indukál, így a hiány - módszertani változással is számolva - meghaladhatja az 5 milliárd eurót - vélik az Ecostatnál.

Az államháztartási hiány a költségvetési törvényben szereplő GDP arányos 3,8 százaléknál a kijelölt pénzügyminiszter szerint is magasabb lesz. Több kockázatosnak ítélt bevételi és kiadási tétel (Európai Uniós támogatások elnyerése, létszámleépítés a közigazgatásban stb.) miatt korábban is a tervezettnél magasabb hiánnyal számolt az Ecostat, az új bejelentés szerint a hiány nem haladja meg a bruttó hazai termék 4,6 százalékát.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a különbség, illetve a megszorítások részletei egyelőre nem ismeretesek. A tavaly decemberben elfogadott költségvetési törvényben szereplő összeget még terhelik a végkielégítések, valamint egyéb beruházási tervek (a privatizációs bevételek egy részét az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem autópálya-építésre, hanem az M5-ös kivásárlására kell költeni).

A részletek ismerete nélkül ugyanakkor csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg az államháztartási hiány idei évi alakulása. Figyelembe véve a gazdaságpolitika irányítóinak eltökéltségét a hiány 5 százalék alatt tartható - állapítja meg a most kiadott előrejelzésében az intézet.

A forint januárban az új pénzügyminiszter megjelenését követően, az euró bevezetése körüli bizonytalanságok miatt némileg gyengült, január utolsó dekádjára azonban ismét 265 forint/euróig erősödött. A gazdaságpolitika hitelének megteremtésével, a költségvetés korrekciójával, az ad-hoc devizapiaci beavatkozások mellőzésével a forint stabilizálódhat.

Év végéig 260 forint/eurós árfolyammal számol az Ecostat. A kamatszint az első negyedév végétől fokozatosan csökkenthető - olvasható a jelentésben.

A fogyasztói árak decemberben 5,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami megegyezik a várakozásokkal. Éves átlagban 4,7 százalékos volt a drágulás. Jövőre a fogyasztási adók, valamint néhány élelmiszer árának emelkedése lesz a meghatározó. Összességében a korábbinál 0,1 százalékkal magasabbat, 6,2 százalékos átlagos áremelkedést prognosztizál 2004-re az Ecostat - áll a januári előrejelzésben.

(MTI)