Élre törnek az európai üzleti iskolák

A nagy múltú amerikai iskolák sorra visszacsúsznak, bár ezzel együtt is még ők számítanak az élboly meghatározó szereplőinek (az első 10 helyezettből 8 az Egyesült Államokból került ki). Előnyük azonban folyamatosan csökken.

Ami a végzősök várható fizetését illeti, sehol sem igazán biztató a kép, legalábbis a korábbi évekhez viszonyítva. Aki megszerzi az üzleti világ csúcsdiplomájának számító Master of Business Administration (MBA) fokozatot, az ma már jóval alacsonyabb fizetésre számíthat, mint egy-két évvel korábban végzett társai. Ezen belül is a legroszszabb helyzetben azok vannak, akik valamelyik amerikai iskolában végeztek, és ráadásul a pénzügyi vagy bankszektorban dolgoznak: itt ugyanis a 2000. év végzősei már csak 80 százalékát keresik annak az összegnek, amit az egy évvel korábbi évfolyam kap ma. A tendencia pedig romlik: a tavalyi felmérés még "csak" 15 százalékos fizetéscsökkenésről számolt be ugyanebben a csoportban. Az ugyanebben a szektorban, de európai iskolákban végzettek ehhez képest szerencsésnek mondhatják magukat keresetük frissen kimutatott, 12 százalékos visszaesésével, bár náluk is romlik a helyzet: a tavalyi felmérés résztvevőinek fizetése még csak 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábban végzettekéhez képest.

Emiatt azonban még nem kell senkinek elkeserednie, aki MBA-szerzésre adja a fejét. A felmérések szerint ugyanis akik öt éve jelentkeztek ilyen képzésre, azok mára akár háromszorosát is kereshetik akkori fizetésüknek. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy - úgy tűnik - ez sem lesz mindig így. Tavaly még hét üzleti iskola végzettjei mondták azt, hogy öt évvel ezelőtti "beiratkozásuk" óta több mint 200 százalékkal nőtt a keresetük. Mára csak egy ilyen maradt: a mexikói Ipade. Ráadásul ez is leginkább annak köszönheti kimagasló - 223 százalékos - teljesítményét, hogy viszonylag fiatalok, a képzés kezdetekor átlagosan mindössze 25 évesek a hallgatói. Ez pedig az általános tapasztalatok szerint százalékosan nagyobb, abszolút értelemben viszont kisebb "fizetésemelést" hoz.

Mindezen kedvezőtlen körülmények ellenére sem mondható "rosszul fizetettnek" az, aki MBA-t szerzett, különösen, ha mindezt például a Harvardon tette. Ez esetben az átlagos fizetés - csökkenésekkel együtt is - csaknem 160 ezer dollárra (körülbelül 33,4 millió forintra) rúg évente. Azok sincsenek sokkal rosszabb helyzetben, akik a Wharton, a Columbia vagy a Stanford papírját kapják kézhez: az ő éves fizetésük átlagosan "csupán" 10 ezer dollárral (kb. 2 millió forinttal) marad el harvardi társaikétól, a különbség ráadásul folyamatosan csökken. A Harvard az első perctől - azaz a Financial Times által készített 1998-as első felméréstől kezdve - vezeti a fizetési ranglistát, akkori közel 30 ezer dolláros előnye azonban folyamatosan apad.

A felmérés egyik érdekessége, hogy igazolni látszik azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint az azonos munkakörben dolgozó nők fizetése alacsonyabb, mint férfi társaiké. A mintában szereplő hölgyek keresete átlagosan 12 százalékkal alacsonyabb, mint az uraké, ugyanakkor valamivel - pontosabban 1 százalékponttal - lassabban csökken, ami némileg kárpótlást nyújthat a hölgyek számára.