A szakértői várakozásokat is felülmúló javulást elemzők azzal magyarázzák, hogy az exportpiacok által támasztott kereslet hatása bőven kompenzálja az euró felértékelődéséből adódó versenyhátrányt. Szakértők ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy a hasonló bizalmi indexek között az Ifo alakulása mutatja a legszorosabb korrelációt a magyar exporttal.

Az elemzői prognózisok átlagából adódó 97,0 helyett 97,4 pontra ugrott januárban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe, amely decemberben 96,9 ponton állt. A hétezer vállalat megkérdezésével számított hangulatértékelő mutató 1990-ben, a német újraegyesítés idején érte el 107,4 pontos maximumát, a 76,7 pontos legalacsonyabb szintjére pedig az 1982-es recesszió idején süllyedt.

A mostani adatot elemezve az intézet vezetője kijelentette, hogy az irányzat a konjunktúra folytatódó erősödésére utal, amiben döntő szerepet játszik a feldolgozóipar teljesítményének javulása, de kismértékben az építőiparban tapasztalható, enyhe fellendülés is közrejátszott. Hans-Werner Sinn ugyanakkor emlékeztetett, hogy a javulás az átlagos változást tükrözi, ami mögött a kis- és nagykereskedelem kilátásainak érezhető romlása áll.

A januári, kedvező Ifo-adattal kapcsolatban a Netzeitung idéz elemzőket, akik óvnak a túlzott optimizmustól. Az internetes lap megszólaltatta a Trinkhaus & Burkhardt bankház elemzőjét, aki szerint az index valószínűleg elérte a maximumát, mert fennáll a veszélye annak, hogy az euró erősödése nem áll meg az 1,35-ös dollárárfolyam alatt, ennek folytán pedig csillapodnak a német gazdaságot érő külső növekedési impulzusok, miközben a belső fogyasztás lanyha marad. Franciaországban legutóbb lassult a fogyasztásnövekedés, Olaszországban pedig 10 éves mélypontra esett a fogyasztói bizakodási index. Mindennek hatására jövőre ismét 1 százalék alá süllyedhet a 2004-ben még 1,7-re prognosztizált gazdaság növekedés. További adóreform nem várható az idén, de ha lenne is, a hatása két évnél hamarabb aligha jelentkezne.