Irreálisak a költségvetés számai

A központi költségvetés deficitje a törvényben szereplő 470,4 milliárd forinttal szemben 490 milliárd forintra rúghat az idén, a költségvetési kiigazítás kisebb mértékű lesz a kormány terveinél, ami a 2005-2006-ra felvázolt célkitűzések realitását is erősen megkérdőjelezi - vélik a CIB Bank elemzői legfrissebb előrejelzésükben.

Az elemzők szerint az idei költségvetésben "jó magyar szokás" alapján a bevételeket ismét fölül-, a kiadásokat pedig alultervezték.

A prognózis irreálisnak nevezi a költségvetési törvényben szereplő számokat, amelyek a bevételek 12 százalékos bővülését tartalmazzák a kiadások 5 százalékos növekedése mellett.

Ennek tükrében a tervezett költségvetési kiigazítás szerkezete sem megfelelő - teszik hozzá. A bevételi terveket a CIB túlzottan optimistának ítéli, aminek egyik fő oka az, hogy a kormány 3,5 százalékos prognózisával szemben az elemzők visszafogottabb reál GDP-növekedési ütemet jeleznek előre.

Megállapítják, hogy a kiadási oldalon egyértelműen a deficit növekedésének irányába mutató kockázatot jelentenek a finanszírozási terhek. Az átlagos kamatszint előrejelzésük szerint 2004-ben érezhetően meghaladja a 2003-as értéket, ami a forint kibocsátások esetében magasabb kamatköltséget jelent.

A CIB Bank Rt. 2003-ra 2,9 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, ami 2004-ben egészségesebb szerkezet mellett minimális mértékben, 3 százalékra gyorsulhat.

A prognózis azzal számol, hogy az idén az államháztartás GFS szerinti hiánya elérheti a GDP 4,8 százalékát, ez pesszimistább a Pénzügyminisztérium (PM) 4,6 százalékos előrejelzésénél. Hozzáteszik: az idén januárra a PM 230-250 milliárd forint közötti államháztartási hiányt jelzett előre, ami a teljes éves előirányzat 25 százalékát jelenti.

A kiugróan magas, és szezonális okokkal nem magyarázható hiány okaként három egyszeri tételt jelöltek meg: a Gripen vadászgépek lízingdíját, a mezőgazdasági támogatásokat és az autópálya építések tavaly ki nem fizetett ellenértékét. Ezek lényegében tavalyi tételek, vagyis ezeket is hozzáadva a 2003-as számokhoz, a GDP-arányos államháztartási deficit 6,6 százalék lett volna.

A folyó fizetési mérlegben az árumérleg soron javuló tendenciák figyelhetőek meg, a hiány finanszírozása azonban továbbra is problematikus - állapítják meg. Hozzáteszik, hogy az idén a módszertani váltás miatt a deficit meghaladhatja a GDP 8 százalékát is, hiszen hiánynövelő tételként kerülnek számbavételre az újra befektetett jövedelmek.

Rontja a folyó fizetési mérleg szaldóját 2004-ben, hogy az ország EU-befizetései a viszonzatlan átutalások soron jelennek meg csökkentő tételként, míg a kapott transzferek egy része a tőkemérleget javítja.

Összességében a jövő évre várt 4,6 milliárd eurós hiány a GDP 6 százalékára rúg, az újra befektetett jövedelmekkel együtt pedig a GDP-arányos hiány meghaladja a 8 százalékot.

Finanszírozási oldalon sem várható drasztikus fordulat, a nem adóssággeneráló tételek az idén sem lesznek képesek finanszírozni a hiányt.

Az infláció a CIB szerint 2004-ben egyszeri sokkok miatt 7 százalék fölött tetőzhet, ami decemberre 6,2 százalék környékére süllyedhet.

Az ipari termelés az elemzők szerint a tavalyi 5,3 százalékos bővülést követően 7,2 százalékkal emelkedhet 2004-ben.

A prognózis azzal számol, hogy a jegybanki alapkamat az év végére 9 százalékra csökken, az első, minimum 25 bázispontos kamatmérséklő lépést az első negyed év végére várják. Tartósan magas kamatszintet a növekedési kilátások szempontjából rövid távon nem tekintenek tragikusnak, hosszabb távon azonban a gazdaság növekedési lehetőségeit, a kis-és középvállalatok megerősödését és fejlődését jelentősen visszafoghatja a magas alternatíva költség - állapítják meg.

Az EMU-csatlakozás lehetséges időpontja a CIB szerint 2009 lehet, úgy, hogy Magyarország már jövőre alkalmazza az

ERM-II árfolyamrendszert. Az ERM-II paritás 260 forint lehet.(MTI)