Kereslet külföldi munkások iránt

Számos fejlett országban növekvő kereslet tapasztalható a külföldi munkaerő iránt - mutat rá a nemzetközi migrációs helyzetet feltérképező legfrissebb tanulmányában az OECD. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ezt részben a népesség elöregedésével magyarázza.

Jóllehet sok helyütt a kifejezetten magasan kvalifikált külföldieket várják, egyes országokban az alacsonyabb képzettségűek iránt is komoly igény mutatkozik. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Spanyol- és Görögországban például a mezőgazdaság, míg Olaszországban, Nagy-Britanniában és Portugáliában az építőipar és a háztartási szolgáltatások területén van szükség külföldi munkáskezekre. A külföldi munkaerő iránti igény növekedése a rövid távú tartózkodási engedélyek, az idénymunkák, a gyakornoki szerződések és a multinacionális vállalatokon belüli kihelyezések számának szaporodásán egyaránt lemérhető. A nemzetközi migráció szám szerint legnagyobb részét azonban továbbra is a családegyesítési célú mozgások jelentik, és a menedékjogot kérők száma is emelkedik.

Az OECD tagállamai igyekeznek hozzáigazítani bevándorlási jogszabályaikat a változó gazdasági és társadalmi igényekhez. A jelentés szerint az elmúlt években számos ország módosította törvényeit annak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudják kielégíteni ideiglenes munkaerő iránti igényeiket. A terrorizmus, továbbá az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni fokozott küzdelem ugyanakkor az ellenőrzés szigorítását hozta magával mind a határokon, mind azokon belül. Az elmúlt évek során több OECD-ország (például Dánia, Német-, Görögország, Portugália) is módosította a külföldiek beutazására, tartózkodására és munkavállalására vonatkozó jogszabályokat; Svájc felgyorsította a menedékkérelmek elbírálását, Nagy-Britannia és Hollandia pedig különböző eszközökkel szigorította ezt a folyamatot. Az Európai Unióban több direktíva is készült, vagy készül azzal a céllal, hogy harmonizálja a tagállamok migrációs és menekültügyi politikáját. Az állampolgárság megszerzése érdekében a fejlett országok többsége (így Ausztria, Dánia és Hollandia) egyre komolyabb nyelvi és kulturális ismereteket követelnek meg a pályázóktól, ugyanakkor mások (például Luxemburg) éppen hogy könnyítették azt.