A korábbi bejelentésekkel szemben mégsem kerül januárban a kormány elé a lakbér-támogatási rendelet, ugyanis az elkészült tervezet több pontján még vitatkoznak a szakértők. Nem sikerült tisztázni, hogy az állam és az önkormányzatok milyen arányban vegyék ki részüket a támogatásból: a jelenlegi - vitatott - verzió szerint 60 százalékban a központi költségvetés vállalná a terheket. Kérdéses még, hogy a megszorító intézkedések közepette lesz-e forrás a rendszer beindításához. Szakértők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy az új pénzügyminiszter megnyirbálná az idei költségvetésben erre a célra elkülönített 800 millió forintot. Ezen az összegen felül 200 milliót tesz ki a hozzájárulás az önkormányza-

tok lakástámogatási rendszeréhez, amit még saját keretükből kipótolhatnak a települések.

Szükséges, hogy a források sorsa megnyugtatóan rendeződjön, a politikai szándék nyilvánvalóvá váljék, mert csak a garantált központi támogatás teheti vonzóvá a bérlakásépítést a vállalkozók számára. Az építőknek csak akkor lesz rentábilis a beruházásuk, ha a beszedett lakbér fedezi a lakások fenntartásának, üzemeltetésének költségeit, alapot teremt a későbbi felújításhoz és szolid nyereséget is biztosít. Csak ez mozgathatja meg a vállalkozói tőkét - vélekednek a szakemberek -, ami lendületet adhat a döcögve haladó bérlakásépítésnek. Ha a vállalkozói tőke megmozgatására tett erőfeszítések sikeresek lesznek, 2006-ban 8-10 ezer új bérlakás épülhet az országban - jósolta lapunknak korábban Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott. A cél az - mondta -, hogy a jelenlegi 8 helyett legalább 15 százalékos legyen Magyarországon a bérlakások aránya, párosulva a 21. században elfogadható minőségi követelményekkel.

A rendszer első szakaszában - bár a korábbi elképzelésekkel szemben ezt nem nevezik kísérleti programnak - csak az új lakások bérlői vehetnek részt, azok, akik saját erőből a bérleti díj nagyobb hányadát képesek fedezni. Információink szerint a tervezet településfajták szerint tartalmazza a piaci lakbér felső határát; az országos átlag havonta 1400 forint négyzetméterenként. Budapest egyes kerületeiben ennél jóval magasabb az összeg, míg a kistelepüléseken az átlag alatt marad. Korábbi tervek arról szóltak, hogy a bérlakásban élő családnak havi nettó összjövedelme 15-20 százalékát kellene saját részként kifizetnie, a piaci lakbér fennmaradó hányadát az állam és az önkormányzat vállalja magára.

Az országban egyre nagyobb az érdeklődés a vállalkozói bérlakásépítés iránt, egy házat még tavaly átadtak Budapesten, a Fáy utcában. Ha a kormányrendelet - a vállalkozók számára kedvező feltételekkel - viszonylag hamar megjelenik, van rá reális esély, hogy még az idén akár 2000-rel bővüljön a hazai bérlakásállomány.