Kétszer annyian neteznek az EU-ban mint Magyarországon
A magyar infokommunikációs és információ-technológiai ipar (ICT) értéke 2003-ban összesen mintegy 7 milliárd euró volt, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.
Az IVSZ elnöke az amerikai kutatócég, az IDC felméréseire alapozva elmondta, hogy várakozásaik szerint az idén a magyarországi ICT-piac mintegy 12 százalékkal bővül.
Kóka János úgy vélte, hogy 2004-ben a magyarországi ICT-piac kilábal a recesszióból.
Kóka János kifejtette: jóllehet 2003 második felében részben a Sulinet Expressz program révén erőteljesen nőtt a számítástechnikai eszközök forgalma, s az internet-használók és -előfizetők száma is 3-4 százalékkal bővült, Magyarország még sem közelített érdemben az európai uniós átlaghoz.
Az elnök aláhúzta: míg Magyarországon a lakosság körében 25 százalékos az internet elterjedtsége, addig az Európai Unióban ez az arány 50 százalék.
Kóka János elmondta azt is, hogy 2003-ban lelassultak a kormányzat, a közigazgatás és egyes versenyágazatok informatikai beruházásai, ami szintén növelte az ország lemaradását.
Az elnök az IDC kutatásaira alapozva elmondta, hogy 2003-ban a számítástechnikai eszközök piaca 14-18 százalékkal, a szoftverek eladása 12-14 százalékkal, a távközlési szektor értékesítése 6-8 százalékkal, az internet-piac pedig 20-25 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Hozzátette: ezek a növekedések az egyes piacokon bekövetkezett egységár-csökkenésekkel kiigazítva, összességében mintegy 10 százalékos bevételnövekedést hoztak a magyarországi ICT-piac vállalkozásainak.
Kóka János az elmúlt év piaci folyamatait elemezve elmondta, hogy az általános gazdasági recesszió következtében nem csak az állam, hanem a nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai beruházásokat, amelyek a magyar ICT-cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést és jelentős fejlődési esélyt jelentenek.
Az elnök egy kutatásra hivatkozva elmondta, hogy a fejlett európai, illetve a kelet-európai országok között Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatát tekintve. Az utolsó helyen Bulgária áll, s Magyarországot megelőzi Csehország és Szlovákia is.
Az elnök a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy 2004-ben a kormányzat, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával jelentős előrelépés lesz majd ezen a területen is.
Elmondta, hogy az idén induló közháló Sulinet-program például több ezer iskola és intézmény számára nyújt majd széles sávú internet-csatlakozási lehetőséget.
Kóka János úgy vélte: ahhoz, hogy a magyarországi ICT-szektor gyorsabban fejlődjön, illetve javuljon a gazdaság versenyképessége, elengedhetetlen a politika, a gazdaság, az állam és a civil társadalom együttműködése.
(MTI)
