Ma kezdődött a Mannesmann-per

Düsseldorfban megkezdődött a háború utáni Németország egyik leglátványosabb gazdasági büntető pere: bíróság előtt áll mások mellett a legnagyobb német magánbank, a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnöke, a svájci származású Josef Ackermann és az egykor leghatalmasabb német szakszervezeti vezető, Klaus Zwickel, az IG Metall vasasszakszervezet volt első embere is. A bíróság arra szeretne fényt deríteni, hogy indokolt volt-e 57 millió euró (111 millió márka) kifizetése végkielégítésekként, prémiumokként vállalatvezetőknek és nyugállományba vonulóknak közel három évvel ezelőtt, amikor a brit Vodafone konszern - hosszas alkudozás után - megszerezte a német Mannesmann konszern birtokában lévő mobiltelefon-szolgáltatót, a D2 telefontársaságot. A vezetés tagjai - élükön Klaus Esserrel, az igazgatótanács elnökével - csillagászati összegű végkielégítéseket kaptak. Esser markát a Mannesmann kasszájából 60 millió márka ütötte.

Az államügyészség szemszögéből nézve a kifizetések törvényellenesek voltak, mivel a vád szerint a felelősök megkárosították a részvényesek vagyonát. Kommentátorok a per előestéjén egyebek között azt hangsúlyozták, hogy míg Németországban nem, az angolszász üzleti világban megszokottak az ilyen arányú végkielégítések. Ackermann és Zwickel különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés vádjával került a bíróság elé: mindketten a felügyelőbizottság tagjai voltak, és áldásukat adták a busás kifizetésekre. Elvileg akár tíz év börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. Bíróság elé került az akkori felügyelőbizottság elnöke, Joachim Funk, és hűtlen kezelés bűnrészességének vádjával a legnagyobb haszonélvező, Klaus Esser is.(Index)