Még a nehézipar a húzóágazat

A fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő, az idén 50. születésnapját ünneplő Kazincbarcikán az elmúlt néhány évben jelentősen megélénkült a gazdasági élet, melyben fontos szerepet játszott a város javuló közúti kapcsolata. A településtől mintegy 40 kilométerre található az M3-as autópálya leágazása, és a tervek szerint jövőre ez még közelebb kerül a városhoz. Ez nagy vonzerőt jelent.

Kazincbarcika iparűzésiadó-kedvezménnyel ösztönzi a letelepülni szándékozó, induló cégeket, melynek kedvező hatásai mindinkább érezhetők: míg 1998-ban 1904 működő vállalkozást tartottak nyilván, ma 2083-at. A kereskedelmi egységek számát tekintve Kazincbarcika a megyében a második helyet foglalja el a megyeszékhely, Miskolc után. Három nagy, külföldi tulajdonú bevásárlóközpont működik, és tavasszal kezdik a negyedik építését.

A várost a szénbányászaton és a vegyiparon alapuló nehézipari üzemek telepítése hozta létre. Az energiatermelésben évekig kiemelkedő szerepet játszott a Bükkaljai Bányaüzem, melynek szenét az 1955-ben átadott Berentei (később Borsodi) Hőerőmű használta fel. A Borsodi Vegyi Kombinát üzemeinek építése 1950-ben kezdődött - ma Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb PVC-előállítója és -feldolgozója. A társaság gyakorlatilag ipari parkként működik: területén több nagyvállalat telepedett meg.

Bár még ma is a nehézipar a húzóágazat, a város gazdasági életében fontos szerepet játszik a textilipar, amely több mint 800 főnek ad munkát.

A nyugodt, csendes kisváros egyre jobb életfeltételeket, a privatizált nagyvállalatok és sokszínű vállalkozások pedig számos munkalehetőséget biztosítanak. Kazincbarcika nem csak az itt lakókat szolgálja ki, a környék művelődési, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi központja is.

Bár a város idegenforgalmi nevezetességekkel, műemlékekkel alig rendelkezik, néhány tíz kilométeres körzetben sok a szép látnivaló. Ezt kihasználva Kazincbarcika vezetése arra törekszik, hogy az átutazó turistákat "megállítsa" néhány napra.