Négy nettó befizető vétózott

Brüsszel



Erősen lecsökkent az esélye annak, hogy a júliusban összeülő új Európai Parlament képviselő-testülete már egységes "európai fizetést" kaphat majd, méghozzá közösségi büdzséből. A honatyák jelenleg a hazai fizetésüket kapják, amiben az egyes tagországok között már ma is jelentős a szóródás: egy olasz képviselő például a négyszeresét (több mint 11 ezer eurót) kapja annak, amit spanyol kollégája. Még nagyobb lenne az eltérés a májusban csatlakozó honatyáknak fizetett jövedelmekhez képest: a magyar parlamenti fizetés például csak 760 euró, és még a legjobban fizetett szlovén képviselői jövedelem is alig több mint 4000 euró.

Ha a mostani tervezetből törvény lehetne, hatályba helyezése után valamennyi európai képviselő ugyanazt a bért kapná: egységesen valamivel több mint 9000 eurót, ami 50 százaléka az EU-bírák januártól érvényes alapbérének. A parlament tagjai a nyugdíj- és életbiztosítási járulék levonása után havonta valamivel több mint 7500 eurót kapnak majd kézhez. A "nivellálás" egyelőre nem vonatkozna kötelezően az újonnan csatlakozó országokból érkező törvényhozókra. Az utóbbiak esetében kétszer 5 éves mandátumon át a küldő új tagország törvényhozása választhat, hogy az unióval fizetteti meg képviselőinek a bérét (ebben az esetben az ő fizetésük is azonos lesz a régi tagokéval), vagy inkább ő fizet, mikor is jogában áll az összeg nagyságának meghatározása. (Emögött az a megfontolás állt, hogy - miként a tavalyi vitában elhangzott - feszültségeket szülhet, ha az új képviselők fizetése meghaladja az adott ország miniszterelnökének bérét.)

A jogszabálytervezeten évekig vitatkoztak az Európai Parlamentben, míg a tavaly decemberi utolsó plenáris ülésen sikerült végső formában önteni az egyebek között a közös európai fizetés létrehozásáról is intézkedő javaslatot. Az eurohonatyák akkor azt kérték az Európa Tanácstól, hogy január közepéig (de legkésőbb a most hétfői külügyminiszteri találkozóig) foglaljon állást a tervezetről - utat nyitva az előtt, hogy a törvényt még a parlament működési idején formálisan is elfogadhassák, és a választások után hivatalba lépő új képviselő-testület esetében már alkalmazhassák.

Egy hete, a szakdiplomaták ülésén már látni lehetett, hogy - akkor még elsősorban német ellenkezés miatt - könnyen veszélybe kerülhet a törvény tagországi elfogadása. A tegnapi miniszteri ülésen aztán befejezett ténnyé vált, hogy a nettó befizető országok közül a németek mellett az osztrák, a francia és a svéd delegáció is a javaslat ellen foglalt állást, tartva a közösségi költségvetésre mindezek miatt háruló többletterhektől. A javaslat most visszakerül az Európai Parlamenthez, ahol a jogi bizottság a héten még igyekszik menteni a menthetőt. Valójában szakértők kevés esélyt látnak arra, hogy a javaslatból - amit jó eséllyel most át kell majd dolgozni - a csak májusig hivatalban lévő jelenlegi parlament mandátuma idején még törvény lehet.

Kovács László külügyminiszter, midőn beszámolt a tanácsülés munkájáról, e napirendi pont kapcsán némileg sajnálkozva jegyezte meg, hogy ezek szerint egyelőre nem lesz mód arra, hogy a parlamenti képviselők körében is alkalmazhassák az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvet.